A kert eleinte a latin Hortus Botanicus nevet viselte, később Botanikus Kertnek nevezték a latin név magyar megfelelőjeként. A „füvészkert” szó a botanikus kert nyelvújítás korából származó szinonimája, elterjedését Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének köszönheti.
A vándorló kertA Füvészkert negyed évezredes fennállása alatt összesen ötször költözött:
– 1771 nyarán az első kert Nagyszombaton csupán egy bozótos legelő volt kerítés nélkül. Itt négy év alatt összesen 950 növényfajt telepítettek.
– 1775-ben a jezsuita rend feloszlatása után annak kertjét kapja meg az egyetem botanikus kert céljaira. Ez már körülkerített, gondozott terület volt, ahová átszállították a régi kert növényeit.
– A nagyszombati egyetem 1777-ben Budára költözik. A várban székelő egyetem 1778-ban szerez telket a mai Krisztinaváros területén, a Márvány, Pálya és a Kosciuszko Tádé utcák által határolt 3 ezer négyszögölnyi területen.
– Az egyetem és vele a kert 1784-ben újra költözik, most Budáról Pestre. Az új kert a II. József által feloszlatott ferences szerzetesrend kolostorkertje valahol a mai Ferenciek tere környékén. Mivel a költözés nehézkesen alakul, így az igazgató, Winterl József Jakab saját pénzén vásárol egy telket a mai Baross utca 101–103. helyén, de ez nem tekinthető hivatalos telepnek.
– Az egyetem Botanikus Kertje 1809-ben költözik Józsefvárosba, de még nem a ma ismert helyére, hanem a mai Trefort-kert helyére a Múzeum körútra.
– A Füvészkert 1850-ben költözik jelenlegi helyére az akkor már több éve gazdátlanul álló egykori Festetics-birtokra. Az utolsó lényegében nem költözés, hanem újralapítás, hiszen a Múzeum körúti kert felszerelésre tönkrement, növényeiből alig maradt valami.
Természetvédelmi terület Józsefváros közepén
Ma az Illés utcában 3,1 hektáron, több mint 8 ezer növényfaj és változat él, ebből 3 ezer fa- és cserjefaj és változat. A Füvészkert üvegháza 2 ezer négyzetméter. A kertben 330 hazai védett edényes faj (pl. páfrányok, nyitvatermők, fenyőfélék, ciprusok) és zárvatermők (virágos növények) található; Magyarországon összesen 656 védett edényes faj él. 1960 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2005 szeptemberétől a Magyar Örökség díj tulajdonosa, 2006 májusában pedig Kulturális Örökség is védelem alá került.
Forrás: metropol.hu
