3 millió magyart érint a lakhatási szegénység, 30 ezer embernek nincs fedél a feje felett. A teljes lakásállományon belül egyre csökken az önkormányzati bérlakások száma, már csak 100 ezer ilyen található az országban.
1986 óta minden év október első hétfőjén a lakhatás világnapját ünnepeljük, írja az Utcáról Lakásba! Egyesület (ULE) közleménye. Az ENSZ által kijelölt nap célja a figyelemfelkeltés annak érdekében, hogy a világon minden ember számára biztosítani lehessen a legelemibb jogot, az emberhez méltó otthont. Itthon a világnapnak kiemelt jelentőséget ad, hogy éppen ezekben a napokban állnak fel az új önkormányzatok.
Ma Magyarországon a lakhatási szegénység különböző típusai közel 3 millió embert érintenek. Mintegy 30 ezer embernek nincs fedél a feje felett, közel 300 ezren szegregátumokban élnek, a lakosság 20 százaléka túlzsúfolt, rossz minőségű lakásokba kényszerül, a megfizethetőségi problémák pedig a középosztályt is elérik, sorolja az ULE a számokat.
Az utóbbi években a lakhatás költségei európai viszonylatban is kiugró mértékben megemelkedtek, jellemző ez mind az új, mind a használt ingatlanok áraira, az albérleti díjak és a rezsiköltségek emelkedésére. Mindez egyre szélesebb társadalmi csoportokat sodor lakhatási szegénységbe, akár a lakásvesztés veszélye felé.
A lakáshoz jutást segíteni hivatott állami támogatások nehezen kiszámítható módon változnak, és ugyan a támogatott hitelek összege növekszik, mindez egyre kevesebbek számára elérhető, tehát nem a lakhatási szegénység csökkentését szolgálja. A problémát tovább fokozza, hogy a teljes lakásállományon belül évről évre csökken az önkormányzati lakások aránya. Ma Magyarországon már alig több, mint 100 ezer ilyen lakóépület van, melyek egy jelentős része a felújítások sorozatos elmaradása miatt lakhatatlan állapotú, s ezért üresen áll, figyelmeztet a civil szervezet.
„Az Utcáról Lakásba! Egyesületnél abban hiszünk, hogy a lakhatás mindennek az alapja, nélküle a társadalmi részvétel sem lehetséges. Több, mint 11 éve dolgozunk azért, hogy a biztonságos, megfelelő és megfizethető lakhatás mindenki számára elérhető legyen. Ennek érdekében együttműködünk önkormányzatokkal és magánszemélyekkel, szociális bérlakás-hálózatot és lakásügynökséget működtetünk. Budapesti programjainkkal ma már 500 rászoruló embertársunkat segítjük lakhatásban, munkakeresésben és egyéb elakadásokban.
Otthonteremtő munkánk során nagy figyelmet fordítunk a szemléletformálásra és a döntéshozók megszólítására. Ennek egyik friss eredménye, hogy az elmúlt évben több tucat önkormányzati képviselő köteleződött el formálisan is a lakhatás ügye mellett. A most újonnan felálló önkormányzatoknak hatalmas felelősségük és szerepük van abban, hogy a lakhatási válság a jövőben mérséklődni tudjon, mi a továbbiakban is partnerséget kínálunk ebben nekik.”
