„Amit a következő két évben a terézvárosiak látni fognak, az brutálisan látványos lesz, még a mostani tempónkhoz képest is” – állítja Soproni Tamás az előttünk álló időszak fejlesztéseiről, felújításairól.
A polgármesterrel készített évkezdő interjúban esett szó mozis kötődésről, nagy súlyok emelgetéséről, arról, miben diktálja a tempót Budapestnek Terézváros és arról, mit gondol az idejekorán kezdődött választási kampányról.
Kimozdulva a hivatali irodájából, a Művész Mozi kávézójában beszélgetünk. Nem volt teljesen véletlenszerű a helyszínválasztás.
Komoly kötődésem van ehhez a helyhez, ugyanis itt, az egyik teremben kértem meg a feleségem kezét egy személyes meglepetéssel. De korábban magam is dolgoztam moziban – az egykori Hunniában, az Erzsébet körúton. Sajnos az utóbbi helyén már egy kocsma, pontosabban egy körúti itató működik. Ma is sokat foglalkozom a filmekkel, és a mozis élmény fontos nekem, de sajnos az otthoni filmnézés, a Covid, illetve a nagy költségvetésű filmek dömpingje nagyon sokat árt ennek a műfajnak. Önkormányzatként annyit tudunk tenni, hogy éppen most egyeztetünk a Művész Mozival arról, hogy a terézvárosiak kedvezményt kapjanak az előadásaikra.
Egyébként sem az az irodában ülős, autóval hivatalba érkező polgármestertípus.
Mivel a Jókai utcában élek, ha csak tehetem, mindenhová gyalog megyek, és a rendszeres egészségügyi séta az életem része: vasárnaponként egy tíz-tizenötezer lépéses Terézváros-túrát teszek. Amellett, hogy a gyaloglás kifejezetten egészséges és jó kiegészítő sporttevékenység a nagy súlyok emelgetése mellett, a munkámban is nagy segítség. Mindig más kerületrészben sétálok, és veszem észre, hová kellene egy parkolásgátló poller, hol vannak úthibák, felújításra szoruló homlokzatok.
Nagy súlyok emelgetését említette – ez összefüggésben van a politikusként átélt stresszel?
Elsősorban nem azzal függ össze. Funkcionális edzést végzek, aminek leegyszerűsítve az a célja, hogy nyolcvanéves koromban is fel tudjam állva húzni a zoknit a lábamra. Szerintem minden politikusnak, ismert embernek feladata lenne a példamutatás az egészségmegőrzés terén. Az igaztalan támadásokon elsősorban az segít túltenni magamat, hogy tudom, igazam van, a nyugalmat, a visszavonulást pedig az a támogató, partneri viszony jelenti, amit a feleségemnek köszönhetek.
Mondhatni, erősen kezdte az évet Terézváros is: a megszokottal ellentétben már január elsejétől elfogadott költségvetéssel működik az önkormányzat.
Éltünk a lehetőséggel, hogy az Országgyűlés sokkal előbb fogadja el az állami büdzsét, ami ránk is hatással van. De a költségvetésünk a maga furcsa nevű soraival, száraz kifejezéseivel egy itt élőt sem foglalkoztat különösen. Az sokkal többeket érint, hogy már január-februárban pályázatokat hirdetünk meg, a társasházak most is kérhetnek támogatás például az udvarzöldítésre.
Ha a sorok között nehéz is eligazodni, mit fognak érzékelni a terézvárosiak az önkormányzat idei működéséből?
Ez nem elválasztható az elmúlt négy év munkájától és az eddig elért sikerektől. Attól, hogy létrehoztuk Magyarország legsűrűbb szövésű és legszélesebb szociális hálóját olyan új elemekkel, mint az Időstaxi, az intimcsomag-támogatás vagy a meglévő támogatások jelentős, ötven-hatvan százalékos emelésével és a jogosultak körének további bővítésével. Ezt folytatjuk például azzal, hogy a diákoknak szóló BKK-szemeszterbérletet alanyi jogon adjuk, és az már az egyetemisták számára is elérhető lesz. A másik ilyen fontos, tovább izmosodó „láb” a költségvetésben a Terézváros 2030, vagyis a közterület-megújítási programunk továbbvitele. Zajlik a Csengery utca középső szakaszának faltól falig megújulása, és folytatjuk ezt a munkát a Podmaniczky, illetve az Andrássy felé is. Még az idén elindul a Liszt Ferenc tér egy részének megújítása, a Szinyei Merse utca és a Felső erdősor is teljes szélességében újjászületik jövőre, felújítjuk a Szondi utca, valamint a Dessewffy utca egyes szakaszait, emellett sétálóutcává alakul a Bajcsy-Zsilinszky köz és a Révay köz. Szintén a Terézváros 2030 program része és nagyon fontos a társasházi felújítási pályázatunk: sokan jelentkeztek a tavaly meghirdetett egymilliárd forintos keretre, amit bővítenünk kell. A nyolcvanszázalékos, felerészben vissza nem térítendő támogatás esélyt ad arra, hogy olyan utcákból is eltűnjenek a világháborús, 56-os lőnyomok a homlokzatokról, amelyek most még szürkébbnek hatnak.
Többször elmondta, Terézváros biztos pénzügyi alapokon áll, az ellenzéki önkormányzatokat sújtó kormányzati elvonások azonban mégis nagyban érintik.
Mondhatjuk, hogy a jelentős idegenforgalmi-, építményadó-bevételeink mellett ezt is túléljük. De két számmal tudnám érzékeltetni, mit jelent a kormányzati sarc: Terézváros 2019-ben nulla forint szolidaritási hozzájárulást fizetett be az államkasszába, 2024-ben 1,6 milliárd forintot fog. Miközben – ellentétben a kormánynak kedves településekkel – semmilyen szabadon felhasználható támogatást nem kapunk. Hogy érezzük ennek az összegnek a nagyságát: 1,6 milliárd forintból teljes hosszában, faltól falig fel tudnánk újítani Terézváros egyik leghosszabb utcáját, a Szondit.
A kormányzat nemcsak elvonásokkal, hanem „személyre szabott” rendeletekkel, törvénymódosításokkal is beleszól az önkormányzat életébe.
Az autonómiánk nyesegetése nekem talán a pénzügyi machinációknál is jobban fáj. Az egyik ilyen ügy az volt, hogy szerettük volna korlátozni a zavaró Airbnb-lakások működését. A kormányhivatal megsemmisítette a rendeletünket. Szintén az üzleti lobbi győzött az itt élők érdekeivel szemben a körúti telefonfülkék ügyében. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a Magyar Telekom nem takarítja, miközben hirdetési felületként használja ezeket. Rendeletben tiltottuk meg a reklámok kihelyezését a fülkéken – ezt viszont a parlament tiltotta meg nekünk.
Van olyan terület, ahol nem beavatkozni akar az állam, hanem inkább kivonulna: mindenki a saját bőrén érzi az állami egészségügy leépülését.
Korábban külföldön élve is büszke voltam az Európában egyedülálló oltási rendünkre, a magyar egészségügyi ellátásra. Az elmúlt években ennek a szándékos leépítése zajlik, a kormány tudatosan tereli a magánegészségügy felé az embereket. Helyben azt tudjuk tenni, hogy éves szinten milliárdos összeget költünk a szakrendelő fejlesztésére és fenntartására, az ott dolgozók anyagi megbecsülésére. 2019 óta a rendelőintézet új hűtő-fűtő rendszert kapott, új lifteket alakítottunk ki, megújultak a várótermek, a betegirányító rendszer, felújítottuk a fogászati rendelőket, új orvosi műszereket, diagnosztikai eszközöket vásároltunk. Ha valaki ma bemegy rendelésre a Csengery utcába, szerintem nem tudja megmondani, hogy Bécsben vagy Budapesten fordult-e orvoshoz.
Ha már Bécset említi, nemrég kiderült: Terézváros az országban élő külföldiek egyik kedvenc lakhelye lett.
A népszámlálási adat, miszerint a terézvárosiak egynegyede nem magyar állampolgár, nagyon meglepett. Részben nem stimmelnek a számok, mert sokan nem bejelentett lakcímen élnek itt, így biztosan nem csak 35 ezres a kerület lakossága. De így sem lehet ezt az adatot félresöpörni. Azok a külföldiek a fontosak számunkra, akik életvitelszerűen itt élnek, feléjük kell nyitni a tájékoztatásban (ősszel például angol különszámmal jelent meg a magazin), a hivatali munkában, hogy segítsük az életüket. Éppen ezért februárban tartok egy angol nyelvű fogadónapot is.
Közeledik az önkormányzati ciklus vége, ez egyfajta számvetésre is alkalmat ad. Hogyan foglalná össze a 2019 óta eltelt négy esztendőt?
Négy éve a VI. kerület kullogott a többiek mögött a fejlesztésekben, a szociális hálót tekintve – stabil működés jellemezte, de nem volt egy sikertörténet. 2019 óta megmutattuk, hogy Terézváros igenis tudja diktálni a tempót Budapestnek, több kezdeményezésünket városszerte átvették. A kampányban azt mondták, hazudok, amikor kizárólagos lakossági parkolóhelyeket ígérek. Mára az utcák nagy részében fel vannak festve ezek a parkolók, és amint eljön a jó idő, egész Terézvárosban működni fog ez a rendszer. Arra is büszke vagyok, hogy nem a problémák magunkról való lerúgásában, hanem a megoldásukban vagyunk érdekeltek: mindegy, hogy a fővárosi kezelésű Andrássy úton kell takarítanunk, a MÁV-hoz tartozó alagutat kell rendbe tenni vagy éppen az FKF hulladékszigetét kell felszámolni a Podmaniczky utcában és 21. századi megoldást találni helyette. Lehet, hogy ezek nem a mi feladataink lennének, de engem ez nem érdekel: a terézvárosiak érdeke az, hogy megoldjuk a környezetükben felbukkanó problémákat. Mielőtt valaki öndicsérettel vádolna, az Egyensúly Intézet minap közzétett, mérőszámok alapján összeállított rangsorában Terézváros a harmadik legfejlettebb lett a budapesti kerületek között. Fontos kiemelni azt is, hogy mindezt nem egyedül értem el. Nekem egy politikai irányt kell szabnom, amihez meg kell találnom az embereket, akik ennek a megvalósításában a legjobban tudnak teljesíteni. A csapatom hivatali tagjai mellett, a teljes névsort nem felsorolva, gondolok itt a kerület jegyzőjére, a képviselő-testületünk tagjaira, a köztisztasági cégünk ügyvezetőjeként a területén a legkreatívabb budapesti cégvezetőnek mondható Töreki Milánra, az E10 élén pezsgő kulturális életet teremtő Gálvölgyi Dorkára. És közvetlen kapcsolatot ápolok az utcán a rendért, a tisztaságért, a parkolás rendjéért dolgozó munkatársakkal is. Nagyon megtisztelő, hogy kollégaként üdvözölhetem őket, akik az autókból vagy a piros kukákat húzva integetnek nekem. Remélem, érzik, hogy megbecsüljük őket, és azt érzem, ők is becsülik a munkájukat.
A köztisztasági munkatársakat nem véletlenül említi, látható, hogy az önkormányzat kiemelt ügyként kezeli az utcák tisztaságát.
Terézváros ebben is diktálja a tempót, és ez nem csak az anyagiakon múlik; bár igaz, 2019-hez képest több mint a háromszorosát költi a kerület a takarításra. Fontos a munkaszervezés is: megdöbbentő, de korábban szombat délután kettő után egészen hétfő reggelig nem ürítették a Király utca szemeteseit, ezen is változtattunk. Vagy ott van a köztiszta forródrótunk, amit én is használok terézvárosiként. A vonal végén ott van egy külön csapat erre a feladatra: csak a hívásra várnak, és fél órán belül eltakarítják a szemetet. Sőt, a munka végeztével még vissza is jeleznek a bejelentőnek.
Ha már eredményeket említettünk, csinálna-e valamit másképp?
Sokszor talán gyorsabb tempót diktálnék, mint lehet, és nehéz belenyugodni, ha olykor az egyeztetések, terveztetések, engedélyeztetések, közbeszerzések túl lassan haladnak. De egész más lett volna a helyzet, ha 2019-ben lettek volna használható fejlesztési tervek a fiókban. A másik tanulság, hogy a koalíciós partnerek megválasztásában szigorúbb leszek. Csak olyanok lehetnek a szövetségeseim, akiknek nem a saját vagy a pártjuk érdeke az elsődleges, hanem Terézvárosé.
Ezzel meg is érkeztünk a következő fél évet meghatározó eseményhez, a júniusi választáshoz. Már hónapokkal ezelőtt és meglehetősen mocskosan vette kezdetét a kampány. Meglepte?
A magukat polgármesternek jelölő személyektől – akik nem is itt élnek, ezért nem is értem, miért Terézvárost szemelték ki maguknak zsákmányul – eddig csak a mocskolódást hallottam, elképzeléseket nem. Többek között azzal támadnak minket, hogy bírságokat kapunk a hatóságoktól. Ez igaz, csak azt már nem teszik hozzá, hogy ezek egyike egy 2016-ban elnyert uniós támogatás visszavonása, mert az előző, fideszes vezetés nem fejezett be egy fejlesztést 2019 szeptemberéig. Vagyis az előző vezetés az elkövető, a mostani pedig az áldozat. Június 10-én azonban ezek a sárdobálók eltűnnek és visszamennek oda, ahonnan jöttek, mi pedig közösen tovább dolgozunk azon, hogy Terézváros még jobb hely legyen.
Még a Podmaniczky park terve is előkerült hirtelen.
Évtizedek óta nem történt semmi érdemi a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaövezettel. A kerület vezetése átvette a kezdeményezést ebben az ügyben is, letettük az asztalra egy 3,2 hektáros zöldterület, a Podmaniczky park megvalósíthatósági tanulmányát. A Lázár-minisztérium eleinte együttműködő volt, majd miután elküldtük a tanulmányt, semmilyen válasz nem érkezett a részükről. Ehhez képest 2023 utolsó napjaiban kinevezték miniszteri biztosnak a helyi Fidesz elnökét havi egymilliós fizetéssel és háromfős stábbal – június 30-ig. Az időzítés mindent elmond a valós szándékokról: ez egy kampánytámogatás.
Közös munkát ígér a választások utánra – ez mit jelent?
Mi nem kampányolni fogunk, hanem a munkánkat végezzük és Terézvárosért dolgozunk. Nagyon sok projekt indul az év során, hogy egy látványosat említsek még, az Andrássy út zöldsávjának a megújítása június végére lesz kész. Amit a következő két évben a terézvárosiak látni fognak, az brutálisan látványos lesz – még a mostani tempónkhoz képest is. Ha 2019-ben egyesben döcögött Terézváros, akkor most felkapcsolunk ötösbe.
