Buda legújabb szabadtéri festménye a Frankel Leó út 78. alatti társasház tűzfalán látható, Thamó Emese tervei alapján.
A 130 négyzetméteres tűzfalfestmény Szenes Hannának állít emléket, létrehozását a Színes Város Csoport kezdeményezte, megalkotásán hat ember dolgozott, és tíz nap alatt készült el.
Az omladozó állapotú tűzfalon komoly állagmegóvási és szigetelési munkát kellett a festés előtt elvégezni. A tűzfalfestménnyel Szenes Hanna, a mártírhalált halt költő és ejtőernyős emléke előtt tisztelegnek, aki gyermekkorát a kerületben töltötte: a Bimbó úton élt, a Baár–Madas iskolában tanult, és a – a tűzfalfestménnyel szemben lévő – Frankel Leó úti zsinagógába járt. A falfestményen a nyolcvan évvel ezelőtt, 1944-ben mártírhalált halt költőnő egyik verséből származó idézet is olvasható: „Boldog a gyufa, mely elégve szítja a lángot”.
Az alkotást szeptember 6-án avatták fel, beszédet mondott Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke, prof. dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere, valamint Yacov Hadas-Handelsman, Izrael magyarországi nagykövete.
A projekt a Mazsök gondozásában, a Mazsihisz és a II. Kerületi Önkormányzat támogatásával, a magyarországi holokauszt 80. évfordulóján szervezett megemlékezéssorozat részeként valósult meg.
Szenes Hanna (1921–1944) zsidó családba született, édesapja, Szenes Béla ismert újságíró és színpadi szerző volt. Nemes Nagy Ágnes osztálytársaként a Baár–Madas Református Gimnáziumba járt, kitűnő érettségit tett, de továbbtanulását megakadályozták a zsidótörvények. 1939 szeptemberében kivándorolt Palesztinába, és csatlakozott a Haganához, a zsidó fegyveres védelmi szervezethez.
Egyike volt annak a 17 magyar zsidónak, akit az angol hadsereg kiképzett, hogy Jugoszláviába ejtőernyővel ledobva megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók deportálását. 1944 márciusában értek földet, de csak májusban lépték át a magyar határt.
Szenest a magyar határnál letartóztatták, bebörtönözték és brutálisan megkínozták, de ő ennek ellenére sem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit.
Golyó általi halálra ítélték, és az ítéletet végre is hajtották. Szenes Hanna nevét szinte az egész világon ismerik: műveit húsznál több nyelvre fordították le és ötven országban adták ki. Izrael államban nemzeti hősként tisztelik, sorsa és helytállása tananyag és az ottani érettségin tétel is.
A Széna téren – közel a Margit körúti fogházhoz, ahol kivégezték – a II. Kerületi Önkormányzat 2022-ben állította fel bronz mellszobrát, Fáskerti Zsófia alkotását.