A világ egyik legismertebb zenekara, a 100 Tagú Cigányzenekar idén tavasszal grandiózus koncerttel tér vissza a magyar kultúra színpadára. Április 20-án az MVM Dome-ban olyan zenei élményben lehet része a közönségnek, amely a tradicionális cigányzene varázsát ötvözi a magyar nóta és az operett legszebb motívumaival. A Kavalkád főszereplője a 100 Tagú Cigányzenekar, akik páratlan energiával, lenyűgöző virtuozitással és szívből jövő előadásmóddal idézik meg a magyar zenei örökség időtlen szépségét. Az esemény ötletgazdája és művészeti vezetője Maneszes Márton, aki a hármas szabály jegyében álmodta meg ezt az egyedülálló produkciót: három műfaj, három énekes, egy ikonikus zenekar. A magyar nóta, az operett és nem utolsósorban a cigányzene műfajait egyesíti.
Danyi Lőrinc Róbert: A 100 Tagú Cigányzenekar elnöke és prímása, a világ számos rangos színpadán koncertezett Carnegie Halltól a Sydney Operaházig. Munkásságát többek között Lyra-díjjal, Magyar Ezüst Érdemkereszttel, Kodály Zoltán Közművelődési díjjal a roma zenei kultúra és a magyar zenei hagyományok ápolásáért a Rajkó Zenekar tagja és prímásaként, valamint India díszpolgári címével ismerték el. 2007-től a Rajkó Zenekar és Művészegyüttes védjegyének jogosultja, 2023-tól elnöke a Magyar Örökség díjas és Hungarikum minősítésű 100 Tagú cigányzenekarnak.
Maneszes Márton: A kolozsvári születésű énekes elhivatottan képviseli a magyar kulturális értékeket. Ő a Hungarikum Kavalkád megálmodója, aki így fogalmazott:
Fischl Mónika: Liszt Ferenc-díjas énekesnő, színésznő, a Budapesti Operettszínház ünnepelt primadonnája. Szereplésével új színt visz az operett világába, eleganciájával és lehengerlő színpadi jelenlétével. Művészi pályáját számos rangos elismerés kíséri: Artisjus-díj, az „Évad Operett Színésze”, az „Évad Színésze” díj, valamint a Honthy-díj, amelyet a Maya című előadásban nyújtott alakításáért kapott. Munkásságát Liszt Ferenc-díjjal is elismerték, továbbá 2023 decemberében elnyerte a rangos Dankó-díjat is.
Sándor Csaba: A Kolozsvári Állami Magyar Opera és a Budapesti Operaház vendégművésze, akinek előadásait kifinomultság, mélység és érzelem jellemzik. Karizmatikus színpadi jelenlétével és magával ragadó előadásmódjával minden fellépésén lenyűgözi a közönséget. Olyan ikonikus szerepekben aratott sikert, mint Don Giovanni, Figaro (Figaro házassága) vagy Marcello (Bohémélet). Színpadra lépett a Bajor Állami Operaházban és a Drezdai Semperoperben is, amelyek a világ legjobb operaházai közé tartoznak. Művészi munkáját rangos elismerések övezik, köztük a Román Nemzeti Operák Gáláján elnyert Kiválóság-díj, valamint a Magyar Állami Operaház Melis György-díja.
100 Tagú Cigányzenekar: A koncert zenei gerincét a világszerte elismert 100 Tagú Cigányzenekar adja. Virtuóz játékuk, dinamikus előadásmódjuk és autentikus stílusuk méltán tették őket a magyar kultúra egyik legismertebb képviselőivé. A zenekar a Magyar Örökség Díj birtokosa, és 2000-ben bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe mint a világ legnagyobb cigányzenekara.
A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap. „Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető. A probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni. Világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő.
Fordulóponton az építőipari hangulat
Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.
„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus” – vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.
Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.
A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként. A szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék. Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció, az üzemanyagárak, az anyagköltségek, valamint a vállalkozások működési kiadásainak növekedése áll. A munkabérek emelkedése szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás és az elmaradt korábbi áremelések pótlása csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést. A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket. „Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Szerdán végleg eldőlt, hogy egy hosszú ideig tartó felújítás miatt 2025 végén bezár a Szent Gellért gyógyfürdő. A felújítás három évig tarthat, így aki kedveli a fürdőt, annak érdemes lehet még az év vége előtt ellátogatni a Gellértbe.
Egy magyarországi gyógyszertár eredményei nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi egészségügyi közösség figyelmét is felkeltették.
A ritka betegségek kezelése világszerte kihívást jelent az orvostudomány számára. Egy magyarországi gyógyszertár, a Mikszáth Gyógyszertár élen jár az innovatív megoldásokban, amelyek nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi egészségügyi közösség figyelmét is felkeltették. A CEONET Klub legutóbbi rendezvényén Dr. Birinyi Péter, a gyógyszertár vezetője tartott előadást a legújabb fejlesztéseikről, tudatta a patika közleményében.
A Mikszáth Gyógyszertár az egyedi igényekhez igazított gyógyszerek fejlesztésében különleges helyet foglal el. Dr. Birinyi kiemelte, hogy a centrális hypogonadismus, az epilepszia prehospitális kezelése, a hólyagfájdalom szindróma kezelése, a szemészeti fertőzések, az égőszáj szindróma kezelése, valamint a Wilson-kór gyógyszeres terápiája terén jelentős eredményeket értek el. E fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a ritka betegségben szenvedő páciensek korszerű és hatékony kezelésben részesülhessenek.
A gyógyszertár kutatási tevékenysége nemcsak a gyógyszerfejlesztésre terjed ki, hanem a nanotechnológiára is, amely lehetővé teszi a gyógyszerek hatékonyságának növelését. A patika aktív szereplője a nemzetközi kutatásoknak is, egyetemi és ipari partnerekkel együttműködve dolgoznak a legújabb innovációkon. Nemcsak a kutatásban jár élen, hanem a tudásmegosztásban is: szoros kapcsolatot ápol egyetemekkel, hallgatók számára biztosítva gyakorlati képzési lehetőséget. Ezen kívül a gyógyszerészek aktívan részt vesznek a lakosság egészségtudatosságának növelésében, edukálásában, például az Alzheimer Café program keretében is, valamint nyílt napokat szervez, hogy az érdeklődő diákok betekintést nyerhessenek a gyógyszerészi hivatás világába.
A CEONET Klub eseményén Dr. Birinyi előadása inspirálta a hallgatókat, bemutatva, hogy az innovatív szemlélet a gyógyszerészetben hogyan válhat a jövő gyógyászatának kulcsává. Az ilyen jellegű fejlesztések nemcsak a betegek életminőségét javítják, hanem a magyarországi kutatás-fejlesztés szerepét is erősítik a nemzetközi porondon.
„A gyógyszerészeti innováció, a ritka betegségek elleni küzdelem és a társadalmi felelősségvállalás iránti elköteleződés olyan témák, amelyek messze túlmutatnak az egészségügy világán – ezek a gondolatok minden vállalatvezető számára példát mutathatnak”- mondta Dr. Birinyi Péter.
Egy magyarországi gyógyszertár eredményei nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi egészségügyi közösség figyelmét is felkeltették.
A ritka betegségek kezelése világszerte kihívást jelent az orvostudomány számára. Egy magyarországi gyógyszertár, a Mikszáth Gyógyszertár élen jár az innovatív megoldásokban, amelyek nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi egészségügyi közösség figyelmét is felkeltették. A CEONET Klub legutóbbi rendezvényén Dr. Birinyi Péter, a gyógyszertár vezetője tartott előadást a legújabb fejlesztéseikről, tudatta a patika közleményében.
A Mikszáth Gyógyszertár az egyedi igényekhez igazított gyógyszerek fejlesztésében különleges helyet foglal el. Dr. Birinyi kiemelte, hogy a centrális hypogonadismus, az epilepszia prehospitális kezelése, a hólyagfájdalom szindróma kezelése, a szemészeti fertőzések, az égőszáj szindróma kezelése, valamint a Wilson-kór gyógyszeres terápiája terén jelentős eredményeket értek el. E fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a ritka betegségben szenvedő páciensek korszerű és hatékony kezelésben részesülhessenek.
A gyógyszertár kutatási tevékenysége nemcsak a gyógyszerfejlesztésre terjed ki, hanem a nanotechnológiára is, amely lehetővé teszi a gyógyszerek hatékonyságának növelését. A patika aktív szereplője a nemzetközi kutatásoknak is, egyetemi és ipari partnerekkel együttműködve dolgoznak a legújabb innovációkon. Nemcsak a kutatásban jár élen, hanem a tudásmegosztásban is: szoros kapcsolatot ápol egyetemekkel, hallgatók számára biztosítva gyakorlati képzési lehetőséget. Ezen kívül a gyógyszerészek aktívan részt vesznek a lakosság egészségtudatosságának növelésében, edukálásában, például az Alzheimer Café program keretében is, valamint nyílt napokat szervez, hogy az érdeklődő diákok betekintést nyerhessenek a gyógyszerészi hivatás világába.
A CEONET Klub eseményén Dr. Birinyi előadása inspirálta a hallgatókat, bemutatva, hogy az innovatív szemlélet a gyógyszerészetben hogyan válhat a jövő gyógyászatának kulcsává. Az ilyen jellegű fejlesztések nemcsak a betegek életminőségét javítják, hanem a magyarországi kutatás-fejlesztés szerepét is erősítik a nemzetközi porondon.
„A gyógyszerészeti innováció, a ritka betegségek elleni küzdelem és a társadalmi felelősségvállalás iránti elköteleződés olyan témák, amelyek messze túlmutatnak az egészségügy világán – ezek a gondolatok minden vállalatvezető számára példát mutathatnak”- mondta Dr. Birinyi Péter.
Ötödik helyen zárt a több TF-est is soraiban tudó férfi kabaddiválogatott a március 16. és 23. között Birminghamben megrendezett világkupán.
Koczóh Zoltán három évtizedes, nagy gyakorlattal rendelkező egyéni vállalkozó vagyok.
Amennyiben más, az árrésstop alá nem tartozó termékeknél emelkedés következik be, akkor „szélesíteni fogjuk az árrésstop alá tartozó termékeknek a körét” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közösségi oldalon közzétett videójában szerdán.
Magyarország ad otthont március 25. és április 10. között a MILEX 2025 elnevezésű nemzetközi katonai gyakorlatnak, amely az Európai Unió harccsoportjainak szárazföldi műveleti képességeit teszteli. A gyakorlat célja, hogy a résztvevő országok gyors reagálási és koordinációs képességeit valós körülmények között mérje fel.