Az új típusú koronavírus-járvánnyal kapcsolatban minden uniós tagállam azonos kihívásokkal néz szembe, és hosszú távú védekezésre kell berendezkedni - jelentette ki hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután első alkalommal videokonferencia formájában tartották meg az uniós külügyminiszterek tanácskozását.
A miniszter elmondta, hogy teljesen legitimek azok a nemzeti
intézkedések, amelyekkel az uniós tagállamok az államhatáron
korlátozzák a belépést, de egyetértés van abban, hogy az
áruforgalmat fenn kell tartani, mert az garantálja az ellátás
biztonságát. Megjegyezte, hogy az egyetértés dacára több határon
torlódás tapasztalható a kamionforgalomban.
"Ennek leküzdésére közös erőfeszítéseket kell tenni" -
hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A miniszter arra is kitért, hogy uniós koordinációra "hiába
számítottunk" a külföldön rekedt magyar állampolgárok
hazahozatalában, ezt tagállami intézkedések vagy kétoldalú
megállapodások alapján sikerült eddig végrehajtani.
Tudatta a miniszter azt is, hogy vasárnap 17 óra óta további 726,
külföldön rekedt magyar állampolgár tudta elhagyni azt az országot,
ahol a járvány miatti korlátozások miatt rekedt.
Szijjártó Péter közölte: volt már olyan, hogy más országok
segítettek magyar állampolgárok hazajuttatásában, és azt mondta,
hogy ilyen várhatóan lesz is még, és Magyarország is fog várhatóan
segíteni más országok állampolgárain. Kiemelte, hogy sok százezer
uniós állampolgár rekedt külföldön, és sok helyen a korlátozások
miatt a reptérre jutás is nehézségekbe ütközik.
"A hazatéréseket segítő munkacsoport folyamatosan dolgozik" -
szögezte le Szijjártó Péter.
A miniszter beszámolt arról is, hogy az EU előtt álló két
legnagyobb kihívás a migráció és a koronavírus.
"Sajnos, úgy tűnik, hogy mindkét jelenség hosszú távon itt lesz
velünk. Mindkét kihívással szemben hosszú távon kell majd
védekeznünk az elkövetkező időszakban" - fogalmazott a
tárcavezető.
A miniszter elmondta, hogy EU korábban újabb földközi-tengeri
műveletet akart indítani a líbiai fegyverkereskedelem
visszaszorítására, amivel Magyarország is elvben egyetért, de csak
ha nem válik mentő műveletté, hogy illegális migránsokat hozzon
Észak-Afrikából Európába.
Szijjártó Péter tudatta, hogy ennek érdekében folyamatosan,
négyhavonta felül fogják vizsgálni a művelet tevékenységét, hogy
nem vált-e illegális migránsok behozatalának eszközévé, és a
művelet csak az uniós tagállamok egyhangú döntésével lesz
folytatható, vagyis Magyarországnak is vétójoga lesz.
"Ha úgy látjuk, hogy hasonlóan korábbi európai missziókhoz, itt is
a földközi-tengeri küldetésnek az eredménye újabb migránsok
Európába érkezése lesz, akkor azonnal le fogjuk állítani" -
szögezte le a miniszter.
A magyar diplomácia vezetője közölte, hogy szó volt a görög-török
határon kialakult helyzetről is. Megjegyezte, hogy aktualizálni
kellene a korábbi megállapodást, amelyet az EU Törökországgal
kötött, vagy újat kell kötni, hogy Ankara ne tartsa nyitva kapuit
az Európai unió irányába.
"Ha ennek az ára egy új megállapodás, hát akkor kössük meg" -
szögezte le Szijjártó Péter, aki arra is kitért, hogy az
EU korábban 6 milliárd eurót ígért a törökországi menekülthelyzet
kezelésére.Ebből Ankara szerint csak 2,7, Brüsszel szerint 4,2
milliárd eurót folyósítottak - tudatta a miniszter, aki szerint ez
mindegy is, mert "egyik sem 6" milliárd, ezért az unió külügyi
főképviselőjétől a helyzet tisztázását kérte.
Kiemelte,