A kormányzat béremelési tervének legfontosabb előfeltétele, hogy a minimálbér összegét az euróhoz kösse jelentette ki a hirado.hu kérdésére Kutasi Gábor. Ha ugyanis menet közben forintra vált, akkor az azt jelenti, hogy feladta az ezereurós célkitűzést az euróárfolyam jövőbeni jelentős leértékelődése esetén, magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője.

Az egymillió forintos átlagbér és ezereurós minimálbér három éven belüli elérését jelölte meg gazdasági célként Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ennek érdekében a kabinetnek nemcsak a munkavállalókkal, de a munkaadókkal is meg kell állapodnia. Mint azt lapunk is megírta, a tárgyalások jelenleg is zajlanak. A kormányfő múlt hét pénteki rádióinterjújában

kulcskérdésnek nevezte a hosszú távú, több évre szóló bérmegállapodást,
de azt is hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságnak három éven keresztül legalább 3–6 százalékos növekedést kell felmutatnia.

A hirado.hu kérdésére Kutasi Gábor kivitelezhető, de merész tervként jellemezte a miniszterelnök céljait. Szerinte a jelenlegi, egy százalék körüli GDP-növekedés a kormányzat számára pillanatnyilag csekély gazdaságpolitikai mozgásteret ad. A GDP növekedését azonban erősen determinálják a korábban lezajló negatív folyamatok, hiszen a termelés gyorsuló pályára visszaállása időt vesz igénybe. Ráadásul a magyar gazdaság nagymértékben függ a külpiaci folyamatoktól – mondta Kutasi Gábor, aki ennek érzékeltetésére hangsúlyozta, hogy az exportunk több mint negyedét befogadó németországi piacokon manapság a kereslet nagymértékű óvatossága, visszafogottsága tapasztalható. A német gazdaság jelenleg Európa „beteg embere”.

Kérdésünkre, mely szerint jónak tartja-e a bérpiaci tárgyalások vállalkozói oldalán felvetett adó- és járulékcsökkentési javaslatokat, Kutasi Gábor kifejtette: a kormányzat részéről elhangzott, hogy most nem adócsökkentésben gondolkoznak.
Mint fogalmazott:

az a legfontosabb, hogy a vállalatok úgy tudják kigazdálkodni a megemelt bértömeget, hogy közben ne leépítésben és a termelés külföldre vitelében gondolkodjanak.
A GDP-n belül a jövedelmet két részre: munka- és tőkejövedelemre lehet bontani. Térségünkben a magyar gazdaság rendelkezik a legalacsonyabb bérhányadi mutatókkal, ami azt is jelenti, hogy a GDP-ben arányosan magas a tőkejövedelemre jutó rész. A közgazdász szerint a forrásokat innen akár úgy is át lehetne csoportosítani a munkajövedelem felé, hogy közben nem romlik hazánk tőkevonzó képessége. Ezt a bizonyos átcsoportosítást azonban megfontolt mértékben kellene bevezetni, és a minimálbért nem lehet csak egyes ágazatokra vagy csak a multikra hárítani, hanem egyetemlegesen mindegyik vállalatra – mondta Kutasi Gábor, aki azt is megjegyezte, hogy a hazai piacra szolgáltató multicégek nyereségét már jelentős ágazati adó terheli, tehát a tőkenyereségük már meg van terhelve. Hozzátette azt is, hogy a multik a megtermelt nyereségük felét valamilyen formában visszaforgatják a hazai gazdaságba.

A kormányzat az adók növelése helyett a gazdaság élénkítéséhez kötné a hároméves béremelési programot.
E kapcsán a közgazdász elismerte, hogy a minimálbér valójában még akkor is a piaci folyamatokba történő mesterséges beavatkozás, ha az a munkaadók, munkavállalók és a kormány hármas konszenzusán alapszik. „A minimálbér-emelés tehát nem csak a munkaerőpiaci viszonyok, de a gazdaságpolitikai cél és akarat együttes függvénye” – mondta Kutasi Gábor.

Az utóbbi tíz évben a minimálbér az átlagbér negyven százaléka körül mozgott. Az egymilliós átlagbérnek tehát az egyik feltétele az ezereurós, vagyis a mostani árfolyamok alapján az annak megfelelő négyszázezer forintos minimálbér.

A miniszterelnöki bejelentés szerint ezt a szintet három év alatt kell elérni, ami éves szinten tízszázalékos átlagbéremelést feltételez.
Kérdésünkre, hogy a szépnek tűnő tervet nem dönti-e romba az infláció, Kutasi Gábor azt felelte, hogy két évvel ezelőtt átéltük az energiaárak növekedését, tavaly az élelmiszerek drágultak, idén pedig a szolgáltatások. Jövőre „nem valószínűsíthető, hogy újabb inflációs kockázat jelenjen meg. Tarthatónak tűnik a 3,5–4 százalék közötti inflációs célkitűzés” – mondta.
Ha tehát a gazdasági növekedés, az alacsony éves infláció, a minimálbér átlagbérre gyakorolt hatása, a bérhányad adta mozgástér és a 2–3 éves időtáv együttesét vesszük figyelembe, akkor a szakértő szerint a mostani hatszázezer forintos bruttó átlagbér három év alatt megemelkedhet egymillió forintra.
A szakértő a terv legfontosabb előfeltételének nevezte, hogy a kormány a minimálbér összegét az euróhoz kösse. Ha ugyanis menet közben forintra vált, akkor az azt jelenti, hogy feladta az ezereurós célkitűzést az euróárfolyam jövőbeni jelentős leértékelődése esetén – mondta Kutasi Gábor.

A Budapest rovat további hírei

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és felesége Sara csütörtök hajnalban megérkezett Budapestre. A magyar főváros repülőterén katonai díszőrség fogadta őket, majd konvoj kísérte a...
Redőnyjavítás garanciával Óbudán és környékén. Külső és belső árnyékolók felmérése a helyszínen. Hívjon bizalommal! Szűcs József: +36-20-9591-351
A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. új táblák kihelyezésével támogatja a közlekedőket a díjköteles utak megfelelő használatában. Az ország gyorsforgalmi és főútjain található fix ellenőrző...
A bankautomatás csalások egyre kifinomultabb módszerekkel fenyegetik a figyelmetlen ügyfeleket. A kiberbűnözők újabb technikákat fejlesztenek ki arra, hogy megszerezzék a bankkártya-adatokat és a...
Szerdától vasárnapig ideiglenesen megváltozik a forgalmi rend a fővárosban Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatása miatt – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hétfőn a...
Az óraátállítás miatt szombatról vasárnapra virradó éjjel a 2 óra előtti és a 3 óra utáni indulásokat kell figyelni a fővárosi közösségi közlekedés járatainak menetrendjében – hívta fel a figyelmet...
Szerdán végleg eldőlt, hogy egy hosszú ideig tartó felújítás miatt 2025 végén bezár a Szent Gellért gyógyfürdő. A felújítás három évig tarthat, így aki kedveli a fürdőt, annak érdemes lehet még az...
Ötödik helyen zárt a több TF-est is soraiban tudó férfi kabaddiválogatott a március 16. és 23. között Birminghamben megrendezett világkupán.
Koczóh Zoltán három évtizedes, nagy gyakorlattal rendelkez ő egyéni vállalkozó vagyok.
Amennyiben más, az árrésstop alá nem tartozó termékeknél emelkedés következik be, akkor „szélesíteni fogjuk az árrésstop alá tartozó termékeknek a körét” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági...

A címlapról

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és felesége Sara csütörtök...
A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. új táblák kihelyezésével...
A bankautomatás csalások egyre kifinomultabb módszerekkel fenyegetik...
Szerdától vasárnapig ideiglenesen megváltozik a forgalmi rend a...
Évtizedek óta újságok, különféle nyomdai termékek az életünk.
Az óraátállítás miatt szombatról vasárnapra virradó éjjel a 2 óra...

Könyvajánló

A Tízparancsolat és a Hegyi Beszéd nem egy vallást képviselnek! Isten parancsolatai törvényszerűségek, kivonatok az Isten- és felebaráti szeretet örök törvényéből.
Tudtad, hogy mik voltak az ókori turisták legkedveltebb úti céljai? Hogy melyik reformátor tiltotta be a korcsolyázást? Hogy miért takarták le fél szemüket a lovagok? Hogy melyik római nevezte a filozófiát „görög zagyvaléknak”? Hogy kik voltak az ókori világ legnagyobb műkincsrablói? Hogy miért nem korbácsolták meg a rómaiak Pál apostolt Jeruzsálemben? Hogy hol vetettek be a középkorban biológiai fegyvert, és mi lett ennek a következménye? Hogy kit neveztek a középkorban...
Efraim Zuroff történész, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetőjét sokan az „utolsó nacivadászként” emlegetik, mióta 2002-ben meghirdette az „Utolsó Esély Akciót” (Operation Last Chance) a még életben maradt, de soha felelősségre nem volt náci háborús bűnösök felkutatására.
Ne azzal foglalkozz, hogy mások mit mondtak rólad, milyen teszt eredményeket értél el eddig, vagy mit gondolsz magadról! Benned akkora egyéni tehetség van, ami meg tudja változtatni a világot!

Blogok, vélemények, olvasók írásai

A hazai telekommunikációs szolgáltatók, mint a Yettel és a Telekom, újabb inflációkövető díjemeléseket jelentettek be, amelyek április 1-jétől lépnek életbe. A Telekom például 3,7%-os emelést hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal által közölt éves fogyasztói árindex alapján.
Ha te is keresed a kiutat az alkoholos estékből és a fáradt, kedvetlen, érzelemmentes másnapokból, fusd át velem ezt a kilábalási tervet, hátha találsz inspirálót!
Komoly politikai vita folyik az 2014 évi választási harcról. A szakértelmiség nehezményezi, hogy a választási harc során a különböző politikai pártok nem vonzó gazdasági elképzeléseik ismertetésével, hanem egymás hibáinak feltárásával próbálnak szavazókat szerezni.

Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek hírei

Úgy érzed, hogy sok probléma nyomja a vállad? Olyan nehézségekkel küzdesz, amit senki nem ért meg? Úgy gondolod, hogy egyedül vagy ezekkel a gondokkal?
Miért gondolod, hogy egyedül vagy? Abortuszra készülsz? Úgy érzed, hogy senki nem tud segíteni? Ne engedd, hogy a félelem döntsön helyetted! Vár a megoldás! Vár a segítség!
A Kurfli Közhasznú Kulturális Egyesület pályázatot hirdet 10 civil szervezet számára kedvezményes spot / reklám film elkészítésére.

A magyar szív örökre befogadta és intézményesítette a vajazó kést, mint univerzális eszközt, azonban a ház körüli teendőkre azért vannak ma már jobb, használhatóbb alternatívák.