Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

Felsőoktatásban tanuló diákok ötleteire kíváncsi a CheckINN Turisztikai Innovációmenedzsment Kft. és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), akik idén immár harmadjára hirdetik meg revitalizációs versenyüket. A cél, hogy egy elhagyott épület vagy telek új külsőt és funkciót kapjon úgy, hogy eredeti értékei se vesszenek el.
A verseny szervezői arra biztatják a hazai felsőoktatásban tanulókat, hogy válasszanak ki egy elhagyott rozsdaövezeti területet vagy épületet, és gondolják újra a saját életstílusuk és kreativitásuk szerint. Emellett fontos szempont, hogy a fenntarthatóság jegyében a fejlesztendő terület visszakerülhessen a modern városi vagy vidéki élet körforgásába, és hosszú távon helyi, valamint turisztikai jelentőségre tehessen szert. A legjobb két ötlet pedig egyenként három millió forint díjazásban részesül, amelyet a nyertesek szabadon felhasználhatnak a pályakezdéshez.
„A turizmus és építészet iránt érdeklődő diákoknak most lehetőségükben áll, hogy egy képzeletbeli fejlesztőcsapatot alkotva új élettel töltsenek meg egy elhagyatott területet vagy épületet, amelyek revitalizációja kritikus fontosságú a fenntartható városfejlődés és a környezettudatosság szempontjából. A fiatalok friss nézőpontja és gondolkodásmódja, ugyan eltér a befektetői megközelítéstől, ám épp ezért lehet izgalmas és előremutató projektek alapja, és megmutatja, hogy egy-egy helyszínnek, épületnek milyen sokféle arca lehet. Évről évre egyre több és jobb ötlettel jelentkeznek a diákok, amely azt mutatja, hogy bőven van még tér az új ötletek számára a hazai turizmusban és építészetben is” - mondta el Rázga-Ilyés Noémi innovációs programigazgató.
A CheckINN Revitalizátor versenyre olyan háromfős csapatok jelentkezését várják, amelyek tagjai a hazai felsőoktatásban tanulnak, és kedvet éreznek a turizmus, az építészet és a dizájn területén való kalandozáshoz. Pályázni arevitalizator.check-inn.hu weboldalon lehet 2024. május 15-ig egy olyan két perces, kötetlen formátumú kreatív anyaggal, amelyben bemutatkozik a csapat és bemutatják a revitalizálni kívánt területet vagy épületet, illetve a turisztikai célú újrahasznosítás ötletét.
A benyújtott pályaművek közül a CheckINN és MOME által delegált szakmai zsűri fogja kiválasztani azt a tíz, második fordulóba továbbjutó projektet, ahol immár a koncepció részletesebb kidolgozását várják, természetesen a hallgatók tudásszintjéhez mérten. A csapatokat olyan neves szakemberek fogják segíteni, akik jártasak a turizmus, építészet és design területén.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

A munkahelyi biztonságot, az ember és a gép munkakörnyezetben való kapcsolatát nem lehet félvállról venni. A munkahelyi balesetek elkerülése tekintetében van segítség, hiszen a gépek beilleszthetőek bizonyos, veszélyes munkafolyamatokba.
2003 óta minden évben április 28-án megemlékeznek világszerte a munkahelyi biztonság és egészségvédelem világnapjáról, mely a munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzését célzó nemzetközi nap. Az ergonómia pedig, amely itt jön képbe, az ember-gép-munkakörnyezet kapcsolatát vizsgáló tudományág. Célja a szűkebb és tágabb értelemben vett munkakörnyezet, a gépek, munkaeszközök emberhez igazítása. Vers István, a téma szakértője úgy véli, hogy bár sokat hallunk a rémáról, tudjuk és elismerjük a fontosságát, mégsem teszünk eleget érte.
De miért is fontos ez? Egy gyári munkakörnyezetben, a gyártás és raktározás, valamint a kiszállítás során elengedhetetlen a termékek, anyagok mozgatása. A munkafolyamat során a termékek kézi emelése, mozgatása, számos baleseti forrás lehetőségét hordozzák magukban.
A szakember elmondta, hogy a legfontosabb és mielőbbi cél a megelőzés lenne. Jó hír, hogy e tendencia pozitív irányba történő elmozdulása tapasztalható, egyre többen ismerik fel az ergonómia jelentőségét, hasznát. Valójában azonban most még rengeteg az úgynevezett kockázatnövelő tényező a csomagolóiparban, a logisztikában.
“A teljesség igénye nélkül vegyük például azt az esetet, amikor a teher nem áll kézre, nehéz megfogni. Vagy nem eléggé merev, mozgatás közben változhat az alakja, ezért gondot okoz megfogni, tartani (pl. zsákolt anyagok). De ott vannak a csúszós, egyenetlen súlyok, vagy éppen ellenkezőleg, a durva felületű csomagolóanyagok, ahol a sérülés veszélye is fokozottabb. A sérülésveszély esélye annál magasabb, minél nehezebb a teher, minél tovább tart a mozgatás, minél gyakrabban kerül sor az emelésre.” – magyarázta Vers István, aki hozzátette, hogy hogy a kézi anyagmozgatáskor bekövetkezett balesetek aránya az autógyártásban, az építőiparban a legmagasabb. Ez a fajta munkavégzés komolyabb egészségügyi sérülésekhez vezethet (pl. gerincsérv). 

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

Fordított világok néven országos kampányt indít a Mazsola Kuckó Alapítvány, amellyel azt szeretné erősíteni a sérült gyerekeket nevelő szülőkben, hogy nem kell elbújni a világ elől, lehet nyitottan, teljes és boldog életet élni ilyen nehéz „csomaggal” is. A fotókiállítással egybekötve – meghívott szakértőkkel, érintettekkel – kerekasztal beszélgetéseken keresik a válaszokat, a megoldási lehetőségeket, az érdeklődők pedig interaktív játékok segítségével próbálhatják ki, milyen sérült gyereket nevelni vagy sérült gyerekekkel együtt élni.
Szolnok Judit egy „sima”, a 16 éves Kittit és két „fordított” gyermeket nevel, a 13 éves Levit és a 11 éves Bálintot. Két fia nagyon ritka, a világon összesen körülbelül 600 embert érintő ATRX szindrómával és autisztikus tünetekkel él. A fiúk nem beszélnek, hangokkal és mozdulatokkal fejezik ki az érzelmeiket és a kívánságaikat. Mindig mozgásban vannak, folyton csinálniuk kell valamit, ezért minden pillanatban figyelni kell rájuk. Saját belső világukból, amelyről nem tudjuk merre van, és ott mi történik, csak időnként bújnak elő egy kicsit.
Juditról és gyermekeiről ezúttal fotósorozat készült, amely nyolc hónap Lettner Kriszta fotóművésszel együtt töltött idő alatt született.
A kampány és a Mazsola Kuckó Alapítvány célja, hogy segítséget, megoldást kínáljon a sorstárs szülőknek és nem mellesleg átadja azt a pozitív szemléletet, amivel Judit éli az életét és neveli a gyerekeket. Nem titkolt szándékuk emellett, hogy támogatókat gyűjtsenek egy speciális, komplex szolgáltatásokat nyújtó létesítmény létrehozására és fenntartására, ahol számos problémára kínálnak valamilyen megoldást. Így például: lehetőség lesz a gyermekek néhány órás, néhány napos felügyeletére, de a “sima” testvérek is kaphatnak segítséget, fejlesztésekkel, tanácsadással, otthoni ellátással is segítenek majd. A kampánnyal egyúttal szeretnék felhívni a figyelmet arra is, hogy ezeknek a családoknak mekkora szüksége van segítségre minden egyes nap.
Szeretettel várjuk az érdeklődőket a kiállítás megnyitóján!

Helyszín: Autistic Art Galéria 1114 Budapest Bartók Béla út 76.
Időpont: 2024. április 23. 17:00
A fotókiállítást megnyitja: Gyebnár Csekka színművész
A kerekasztal beszélgetés résztvevői:
Czeizel Barbara, a kiállítás fővédnöke
Kovács Henrietta, az Autistic Art Alapítvány ügyvezetője
Lettner Kriszta, fotográfus
Szolnok Judit, a Mazsola Kuckó Alapítvány alapító-vezetője
A beszélgetés moderátora: Barabás Éva műsorvezető

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

Minden évben, a nyárhoz közeledve, növekszik a népszerűsége a vízparti ingatlanoknak. Akár építkezésbe vágnak bele, akár egy egyszeri nyaralóvásárlásról van szó, általában hasonló a motiváció: egy gyerekkori álom megvalósítása.
Ha nyár akkor nyaralás, vagy utazunk vagy a saját nyaralónkban élvezzük a pihenést. Ha saját vízparti ingatlanról van szó, akkor még mindig a Balaton a legnépszerűbb, azonban Velence, sőt a nagyobb folyók partja is keresett a vásárlók körében.
“Azt tapasztaljuk, hogy minden vízparti ingatlanra van érdeklődés, de továbbra is a Balaton a koronázatlan királynője a vízparti ingatlanok piacának. Aki Budapestről nézelődik vagy esetleg építkezne, ők a tavakat részítik előnyben. A fővárosiak a vidék csendjét, a jó levegőt és alkalomadtán a családdal, kisgyermekkel is biztonságos fürdési lehetőségeket keresik. A nagyobb tavaink, mint az említett “magyar tenger”, a Velencei-tó, a Fertő vagy a Tiszta-tó mind-mind egyre divatosabbak, nem meglepő, hiszen hazánkban rengeteg a gyönyörű vízfelület. “ – mondta Gadanecz Zoltán
“Az emberek egy életérzést akarnak vásárolni a balatonparti nyaralóval. Ott nyaralt szüleivel mindig a SZOT-üdülőkben, vagy a mamánál a Kádár-kockában? Igen, a mai felnőtt generációnak nagy hányada nem máshol, mint a Balaton-parton töltötte a nyarakat és visszavágyik, egyfajta retró érzés keríti hatalmába. A döntést ingatlan vásárlásnál egyébként is mindig érzelmi alapon hozunk meg, ezt nem szabad elfelejteni!” – fűzte hozzá a GDN szakértője, aki arra buzdítja a vízparti ingatlanokkal szemezőket, hogy nézzenek egy kicsit körbe a folyók mentén is, hiszen Magyarországon bőven akadnak a Balatonon kívül is varázslatos tájak. A Tisza vagy a Duna körüli városok, falvak is vonzóak lehetnek, főként azoknak, akik nem tudnak olyan mélyen a zsebükbe nyúlni, amennyire például egy Balaton közeli ingatlannál kell. 

Részletek

Megjelent: 2025. február 02

A depresszió hátterében sokkal inkább az életbeli nehézségek állnak, mint az agy kémiai folyamatai – írják a pszichiátria elismert szakértői. A kutatók meggyőző érvekkel és bizonyítékokkal támasztják alá állításukat, melyet ideje volna komolyan venni: hazánkban is súlyos milliárdokat költünk antidepresszánsokra évente, melyeket emberek százezrei szednek akár évtizedeken át.

Joanna Moncrieff professzor, aki 2022-ben azzal szerzett globális figyelmet, hogy egyértelmű bizonyítékokkal döntötte meg a nyolcvanas évek óta köztudatban élő „kémiai egyensúlyzavar” (avagy szerotonin-elmélet) teóriát, öt szerzőtársával együtt újabb támadást indított a gyógyszerközpontú megközelítés ellen. A Molecular Psychiatry nevű szaklapban publikált cikkükben hosszasan sorolják azokat a kutatási eredményeket, melyekből kiderül, hogy a depresszió jelenségéhez sokkal több köze van az ember életkörülményeinek, mint az agyban keringő kemikáliáknak.

“Azt gondoljuk, hogy egy kóros folyamat meggyőző bizonyítékának hiányában valószínűbb, hogy a depresszió része az életkörülményekre adott érzelmi reakciók skálájának” – írják Moncrieff és munkatársai, majd így folytatják: “…valószínűbbnek tűnik, hogy a depresszió nem egy hibás agy, hanem a stresszre vagy viszontagságokra reagáló normális agy eredménye: más szóval egy viselkedési állapot, amelyet leginkább az elme (vagyis az emberek gondolatai, érzései és cselekedetei a szociális kontextusukban) és nem az agy szintjén lehet megérteni”.
A depresszió okainak kutatása jellemzően ma is az agyra irányul, vagyis az érzelmek/viselkedési minták és az agy működésének kapcsolatát veszik célba. A szerzők azonban egész más módon közelítik meg a kérdést: „Például az agy bizonyos területeinek aktiválódása és a “Beatles-zene kedvelése” közötti összefüggés tanulmányozható, de ezt a vonzódást sokkal inkább úgy lehet megérteni, ha megvizsgáljuk az adott személy életében ehhez a zenéhez kapcsolódó viszonyokat és élményeket. Ugyanez vonatkozik a kétségbeesés és a reménytelenség érzésére is.”

Moncrieff és csapata arra is rámutat, hogy rengeteg megtévesztő információ lát napvilágot a depresszióval kapcsolatban, melyeket nem szabad készpénznek venni. „Mindig lesz valahol egy tanulmány, amely kapcsolatot mutat ki egy adott biológiai paraméter és a depresszió között. Mivel évente több ezer tanulmány készül, amelyek mindegyike több tucat mérést végez, a kedvező eredmények közül sokról kiderül, hogy hamisak” – írják a szerzők.

Végül a kutatók így zárják soraikat: „Rengeteg bizonyíték van arra, hogy életünk körülményei és nem a kémiai anyagaink egyensúlya nyújtja a legtöbb felvilágosítást a depresszióról.”

Moncrieff egy tavaly októberi interjúban így nyilatkozott azokról a páciensekről, akik előnyösnek érzik az antidepresszánsokat, és az ő hatására hagynak fel a szedésükkel: „Nem aggódom amiatt, hogy az emberek elveszítik az antidepresszánsok előnyeit, mert igazán nem hiszem, hogy ezek valóban előnyösek lennének, az esetek döntő többségében legalábbis. És úgy gondolom, hogy ha az embereket arra bátorítják, hogy másképp tekintsenek az érzéseikre, és gondolkodjanak el azok másfajta kezelési módjain, az jó dolog, nem pedig rossz. Ami miatt aggódom, az az, ha az emberek hirtelen abbahagyják ezeket, és ezzel elvonási tüneteket idéznek elő. Ezek függőséget okozó szerek, és egyeseknél súlyos elvonási tüneteket okozhatnak.”

A lehetséges alternatíva kérdésére pedig így felelt: “…a legtöbb ember problémái a társadalmi és személyes körülményekhez kapcsolódnak, amelyek egyéni megoldást igényelnek. Tehát egyetlen dologgal nem válthatunk ki mindent, amit a mentális egészségügyi rendszer jelenleg csinál.”

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

Miközben több mint 70 ezer állás betöltetlen ma Magyarországon, csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban és több mint 200 ezer ember inaktív. Az elvándorlás és a külföldi munkavállalás évtizedes jelenség és a magyar gazdaságra egyértelműen negatív hatással van. Miért megyünk mi magyarok külföldre és miért jönnek hozzánk Ázsiából dolgozni?

„Bár az elmúlt években érdemben nőttek a hazai bérek, de a megélhetés költségeinek tartósan magas szintje miatt továbbra is csábító a külföldi munkavállalás, növekszik az elvándorlók aránya” – magyarázza Katkics Attila üzleti tanácsadó, HR szakember. „Egy recessziós gazdasági környezetben az egyébként is jelentős társadalmi különbségek tovább nőnek, a korrupció, az alulfizetettség magas inflációval és a bérek reálértékének csökkenésével párosul, illetve az egészségügyi és a szociális rendszer gyengeségei is sokakat arra késztetnek, hogy külföldön próbáljanak szerencsét. De szerepet játszhatnak a külföldi munkavállalásban a jobb munkakörülmények, a munka-magánélet kedvezőbb egyensúlya, a gyorsabb előmenetel, a megbecsülés és a szakmai kihívások is.” A szakértő szerint a külföldi munkavállalásról hideg fejjel, általában átgondolt folyamat eredményeként dönt valaki, nagyon ritka a spontaneitás.  Fontos az előzetes tájékozódás, az információ gyűjtés. 

A magyar munkavállalók körében a legkedveltebb célországok Németország, Ausztria, valamint a már EU-n kívüli Anglia, de nagy számú magyar munkaerő található Svájcban, Hollandiában, Svédországban és Írországban, sőt az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is. Jelenleg csaknem 400 ezer magyar él a három dobogós országban, több mint kétharmaduk aktív munkavállaló. Emellett stabilan 100 ezer fő felett van a külföldön dolgozó, ingázó magyarok száma, megközelítve a Covid-válság előtti években látott szintet. 

„Általánosságban három csoportról beszélhetünk, akik külföldön vállalnak munkát, vannak magasan képzett magyar szakemberek, ők az úgynevezett brain drain, vagyis az agyelszívás „áldozatai”, vannak szakmunkások és az idénymunkások - sorolja Katkics Attila. „A motiváció mindhárom esetben közel azonos, az időbeliség azonban eltér, hiszen egy magasan képzett szakember jellemzően évekre települ ki, egy szakmunkás rövidebb ideig marad, egy idénymunkás pedig jellemzően a határszélekről jár át egy-két hónapra” – teszi hozzá. Magyarországon a magasan képzettek elvándorlási rátája jelenleg csaknem 7 százalék.  A fiatal és képzett munkaerő elvesztése jelentős kihívást jelent a helyi közösségek és vállalkozások számára. Egy egytől tízig terjedő skálán 2022-ben 4-es volt a magyarországi mutató, és az arányokat tekintve átlagosan hazánkból emigrált a legtöbb magasan képzett munkavállaló. Ez pedig azt jelenti, hogy a humán tőkéjüket (tudásukat, képességeiket, kreativitásukat) immár egy másik gazdaságban kamatoztatják.

A külföldi munkavállalás általában a fiatalabbakra, azon belül is az egyedülállókra, a karrierjük elején lévő munkavállalókra jellemző, de egy 45-55 éves felsővezető, ha költözik, jellemzően az egész családját viszi. „A tehetség elvándorlása nem újkeletű jelenség, de változatlanul Közép-Kelet-Európa, köztük Magyarország egyik legégetőbb problémája, azok közé az országok közé tartozunk, amelyek a legkevésbé képesek tehetségeik megtartására” – hangsúlyozza Katkics Attila. A szakember hozzátette, hogy a kivándorlást nem lehet megakadályozni, de kiemelt feladatnak nevezte a mennyiségének és minőségének a csökkentését, valamint ezzel párhuzamosan a visszatérés politikájának fenntartható megteremtését. „A külföldet megjárt erőforrás kapcsolatrendszert, új készségeket és látásmódot, tudást, ötleteket hozhat Magyarországra, amelyre a hazai gazdaságnak nagy szüksége van. A hazatérő szakemberek ösztönzik a kereskedelmet és a befektetéseket, terjesztik a tudást és a technológiát, nem utolsó sorban pedig adójukkal hozzájárulnak a költségvetéshez” – emelte ki a szakértő.

A munkaerőhiány egy összetett probléma, tüneti kezeléssel érdemi javulást nem lehet elérni. A HR szakember úgy látja, hogy a meglévő munkaerőpiaci tartalék aktivizálásához strukturált foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazására van szükséges.  Katkics Attila kifejtette, hogy gazdaságpolitikai prioritásokból adódóan harmadik országbeli munkaerőre Magyarországon is szükség van, így a foglalkoztatást érintő bürokrácia csökkentése és az integráció elősegítése is égető feladat. „Jelenleg nagyjából 100 ezer külföldi dolgozik hazánkban, egyelőre havi 1000 fővel nő a külföldi munkaerő létszáma, de egyes becslések szerint az érkező nagyberuházások miatt akár 500 ezer új munkavállalóra is szükség lehet, miközben a hazai dolgozói tartalék 100-150 ezer állás betöltésére lehet elegendő. A szakember hangsúlyozta, hogy a feszes munkaerőpiac miatt a hazai gazdaságnak várhatóan hosszú távon is szüksége lesz vendégmunkásokra, akik a korábbi évekkel ellentétben már nem Szerbiából vagy Ukrajnából, hanem főként ázsiai országokból érkeznek Magyarországra.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

Így lesz egy közösségi ötletből a Cápákat is vonzó innováció.
A koronavírus-járvány okozta elszigetelődés adta az inspirációt egy kis baráti társaság számára, hogy olyan közösségi applikációt fejlesszen, ami megkönnyíti az információszerzést, a tájékozódást, miközben a vendéglátóhelyek kiszolgáltatott helyzetét is orvosolni tudja.  A kis közösségi alkalmazás bár népszerűvé vált, de a várt áttörést nem érte el, ezért a csapat egy inkubációs programban kapott segítséget felhasználva fejlesztette ki a jelenlegi formában elérhető rendszert.
„Szerettünk volna egy olyan hasznos és dinamikus eszközt létrehozni, ami a legjobb személyes élményt nyújtja, ahol a felhasználók beszélgetni tudnak, gyorsan megtalálják az összes őket érdeklő információt, és akár még kedvezményekben is részesülhetnek” – mesél az indulásról Melegh Csongor a NeerY alapítója. „Az elnevezés az angol „near” szóból ered, amellyel a közelben elérhető helyekre szerettünk volna utalni egy kis szójátékkal. Az asszisztens a nap 24 órájában a vendégek rendelkezésére áll, komplex kérdéseket is meg tud válaszolni, például arról, hogy rendelhető-e vegán menü. A vendég össze tudja hasonlítani a kiszállítási és a helyben fogyasztási árakat, böngészhet a vendégértékelések között, és azonnal foglalhat is, ha elégedett.”
Az új magyar fejlesztés hamarosan új funkcióval bővül, amelyre megkezdődött az előregisztráció, a feliratkozók számára személyre szabott kedvezmények válnak majd elérhetővé.
Minden 10 vendégből 9 általában online tájékozódik, mielőtt személyesen is felkeres egy éttermet. A közösségi oldalakon limitált a rendelkezésre álló információ, sokan telefonon próbálják elérni az adott helyet. A NeerY-vel azonban azonnali információhoz juthatnak, a kedvezmények révén pedig olcsóbban is tudnak fogyasztani, mintha más megoldást választottak volna. A rendszer az éttermeknek abban is segít, hogy megmutatja honnan, milyen oldalakról érkezik a vendég, hányszor járt az adott helyen, és milyen költségráfordítással sikerült őt bevonzani.  Az ezen keresztül érkező látogatások közül minden 5. foglalással végződik. 
A NeerY rövid idő alatt népszerűvé vált a vendéglátósok körében, a rendszerhez már 20 étterem csatlakozott.  A fejlesztésre a Cápák között című műsorban is lecsaptak a befektetők, két Cápa is fantáziát látott a projektben és ajánlatot adott. 

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

Nagyjából két évvel a koronavírus-járvány okozta sokk után úgy tűnik, mostanra újra megjött a magyarok utazási kedve, sőt új dimenzióba lépett. Az Everguest megbízásából készített friss Tárki - kutatás szerint az idén a magyarok több mint harmada (34%) tervezi, hogy részt vesz hosszabb-rövidebb utazáson, az elmúlt évhez képest bővül az utazást tervezők aránya. Az idén a magyarok több mint háromnegyede tervezi, hogy időt tölt a Balatonnál, a fővárost is évről évre egyre többen választanák. A válaszadók többsége azonban aggodalommal tekint a folyamatosan emelkedő árakra, ami továbbra is komoly kihívást jelent a belföldi turizmus számára.
„Az aktív korosztály harmada rendszeresen utazik, míg azok közül, akik tavaly még otthon maradtak, idén már minden tizedik ember tervez valamilyen utazást” – hangsúlyozta Sályi Réka, az Everguest marketing igazgatója. „Különösen figyelemre méltó, hogy a rendszeresen utazók 83 százaléka idén ismét útnak indul, ami azt jelzi, hogy a turizmus iránti lelkesedés nem csupán visszatért, hanem erősebb, mint valaha.”
A válaszadók több, mint fele (54%) egy alkalommal, több, mint negyede (26%) két alkalommal, 11 százaléka három alkalommal, míg 9 százaléka négy vagy több alkalommal utazott az elmúlt évben több napra belföldre vagy külföldre. Ebben az évben az utazók 54 százaléka ugyanannyiszor tervez útra kelni, mint tavaly, 32 százalék kevesebb, 14 százalék viszont több alkalommal. A magyarok körében továbbra is verhetetlen a Balaton, a válaszadók 76 százaléka szeretne idén a Balatonnál nyaralni. A megkérdezettek több mint ötöde (21%) viszont úgy válaszolt, hogy anyagi okok miatt nem tud eljutni idén a Balatonra.
A főváros iránti érdeklődés tovább növekedett, köszönhetően a sikeres belföldi kampányoknak. A válaszadók majdnem háromnegyede (69%) szeretne idén Budapestre látogatni. Azok, akik továbbra sem szeretnének Budapestre utazni, azt elsősorban a főváros zsúfoltságával és a magas árszínvonallal indokolták. Arra a kérdésre, hogy vajon hatással lesz-e az infláció 2024-ben is az utazási és az étteremlátogatási lehetőségekre, a válaszadók 60 százaléka válaszolt igennel. A válaszadók 89 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, egyetért-e azzal, hogy a magyar szállodákban elszaladtak az árak az elmúlt évben.

Részletek

Megjelent: 2025. február 02

Zárt osztályra került egy komoly fejsérülés miatt ápolt fiatal férfi, mert nyugtalansága miatt orvosai nem tudtak vele szót érteni. A pszichiátrián az egyre erősebb tudatmódosító szerektől magatehetetlenné vált, később leállt a keringése és meghalt. Nővére szerint – aki maga is képzett ápoló – nem a megfelelő kezelést kapta, rendőrségi feljelentést is tett testvére halála miatt. A nyomozás jelenleg is folyik.

A harmincas éveiben járó férfi egy budapesti szórakozóhelyen esett hanyatt tavaly októberben, ekkor szerezte a fejsérülést. A mentők egy baleseti központba szállították, ahol a vizsgálatokból hamar kiderült: többszöri koponyatörést szenvedett és koponyaűri vérzései vannak. Később egy központi kórházba vitték további kezelés céljából, és mivel a sérülés óta eléggé zaklatott volt, nehéz volt vele a kommunikáció, már itt elkezdtek erős nyugtatókat adni neki. Bár egy idő után együttműködőbbé vált, viszont a kontrollvizsgálat kiterjedt agyi károsodásokat mutatott ki, így a felépüléshez egy szakkórházba vitték át.

Ott váratlanul újra zaklatott lett és zavarttá is vált, így a férfi két nappal később már a Nyírő Gyula kórház zárt osztályán találta magát, ahol rutinszerűen elvették a ruháit és a telefonját. A férfi nővére, aki maga is szakképzett ápoló, értetlenül állt a dolog előtt, amikor meglátogatta őt: egyáltalán nem látta indokoltnak a koponyasérülés után a zárt osztályi kezelést. A bírói szemlén – amelyre a nővérét be sem engedték, így nem tudott felszólalni az érdekében – szintén rutinszerűen elrendelték a további pszichiátriai kezelést.

Nővére szerint a férfi zárt osztályi kezelése előtt teljesen el tudta magát látni, tudott önállóan tusolni és borotválkozni, ott viszont annyira leszedálták, hogy már ülni is alig tudott. Összesen öt különböző fajta pszichiátriai szert kapott, köztük antipszichotikumokat is, amit rendszerint a súlyosan zavart, hallucináló pácienseknél alkalmaznak. Még csak két hete volt a zárt osztályon, amikor váratlanul hason fekve találták az ágyán: leállt a légzése és a keringése. Ekkor még sikeresen újra tudták éleszteni, és stabilizálták az állapotát, viszont az ezt követő hetekben már végig eszméletlen állapotban feküdt az intenzív osztályon.

Nővére kérésére átvitték egy másik kórház neurológiájára, ahol sajnos már hiába próbálkoztak bármilyen terápiával, nem tért többet magához, december 14-én végleg leállt a keringése és a légzése. Az elhunyt fiatal férfi nővére meggyőződése szerint nem sérülésének megfelelő kezelést kapott a zárt osztályon, ez vezethetett az állapotromlásához és a halálához. A nő rendőrségi feljelentést tett a történtek miatt, illetve felettes hatóságokhoz is tett bejelentéseket. A nyomozás és a vizsgálatok jelenleg is zajlanak.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

Nem mindennapi kezdeményezést hozott létre három évvel ezelőtt Czapp József mikepércsi református lelkipásztor: minden évben pünkösdkor ugyanis koncertek, kiállítások és vetítések helyszínévé változik a református templom kertje. Idén is színes és színvonalas művészekre és természetesen isteni hangulatra számíthat, aki ellátogat a rendezvényre.
„A Fest of Fifty eseményfolyamot idén is a pünkösdi hétvégén rendezzük meg a Towerful Events keretein belül. A mikepércsi templomkert immár harmadik éve ad teret az ég és a föld találkozásának, lehetőséget teremtve az égi szféra és a földi valóság összeolvadásának” - mondta el a rendezvény kapcsán Czapp József mikepércsi református lelkipásztor.
A gyönyörű műemléki környezetben szabadon látogatható koncertek, kiállítások és vetítések követik majd egymást május 17 és 18-án. A minifesztivál a Michelangelo-díjas festőművész, Hanyu Zsolt kiállításának megnyitójával veszi kezdetét pénteken 17 órakor.
Külön színfoltja lesz az eseményfolyamnak az a rövidfilm bemutató, amelyben Hajdú Szabolcs emlékezik meg a napokban elhunyt kiváló zenész és színész, Csonka Valter életéről.
A két nap során a templomban látható és hallható a tavalyi fesztivál legjobb pillanataiból összeállított kisfilm és ugyanitt, a templomban készül majd az idei résztvevőkkel és látogatókkal az újabb filmes megemlékezés. Annak érdekében, hogy az emlékek minél személyesebbé váljanak, a szervezők azzal a kéréssel fordulnak a közönséghez, hogy ki-ki készítse el a maga fesztivál-filmjét maximum 5 perces terjedelemben.
„Isten Lelkének valósága az első pünkösd óta ajándékként van felkínálva az ember számára. A Krisztus arcát, személyét megvilágosító lélek a tehetségnek, megértésnek, kommunikációnak és elfogadásnak is a lelke. A rácsodálkozásnak és a befogadásnak és nem utolsósorban a hétköznapi örömnek is lelke a pünkösdi lélek.” – tette hozzá a Towerful Events ötletgazdája, az esemény szervezője és házigazdája.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.
Az ország elsőszámú vezetői klubja, a Bizalmi Kör stratégiai partnereivel közösen arra vállalkozott, hogy felmérje a hazai cégvezetők felkészültségét, félelmeit, az általuk látott lehetőségeket, kitörési pontokat a mesterséges intelligencia uralta útvesztőben.
„Ha megismerjük az AI cégvezetésre gyakorolt hatásait, a döntéshozók hozzáállását és véleményét, és látjuk, miként alakítja át ez a forradalmi technológia a jövő vezetőinek szerepét, jobb válaszokat tudunk adni a kapcsolódó kérdésekre, igazodási pontokat nyerünk és eredményesen tudunk navigálni” – fogalmazott a Bizalmi Kör üzleti klub tulajdonosa.
A cégvezetők többsége tisztában van azzal, hogy a mesterséges intelligencia nagy hatással lesz vállalata életére, de a jövő sok tekintetben bizonytalan.
Gangel Péter a kutatás felvetései közül kiemelte, hogy stratégiai kérdésnek érzik-e a mesterséges intelligencia alkalmazását a cégvezetők vállalatuk szempontjából. Az előzetes eredmények alapján már látható, hogy több mint ötödük szerint ez az egyik fő stratégiai terület, 44 százalék szerint pedig szintén fontos, de nem stratégiai. A válaszadók több mint fele úgy nyilatkozott, hogy elmarad az elvárásaiktól az AI alkalmazása. Mindez arra utal, hogy a cégvezetők egyelőre próbálják megérteni a technológia előnyeit, de még nincsenek számukra kielégítő válaszok. „A kutatás arra a meglepő tényre is fényt derített, hogy a cégek több mint fele nem nyújt semmiféle támogatást ahhoz, hogy a munkatársaik hatékonyan tudják feltérképezni ezt az új világot” – tette hozzá Gangel Péter. 
A kutatás  eredményiből az is látható, hogy a  mesterséges intelligenciát használó cégeknek csak hatoda invesztált jelentősebb összeget az AI alkalmazásába,  az egyik legnagyobb vezetői dilemma éppen a túl gyorsan változó technológiák és a megfelelő MI megoldások kiválasztása, pedig a cégek 42 százaléka szerint, 5-10 éves időtávban alapjaiban fogja megváltoztatni a versenytársak közötti erőviszonyokat a mesterséges intelligencia.
„Az üzleti közösség észleli az AI-ban rejlő üzleti potenciált, de szerintem még a minőségi ugrás előtt állunk, a vállalatok egyelőre nem tudják, hogy milyen lehetőségeik vannak és elengedhetetlenül szükséges az iparági szabályozások megalkotása is” – fogalmazott az Egyensúly Intézet üzleti szolgáltatások igazgatója.

Részletek

Írta: er

Megjelent: 2025. február 02

A lakásépítések számának csökkenése ellenére, a kamatok mérséklődése, az építőanyagárak normalizálódása és az új Otthonfelújítási Program közvetlen és közvetett hatásai miatt pozitív fordulatban bízik a Mapei Kft.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024. első negyedévében 23 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban, az építési engedélyek száma pedig 9,3 százalékkal maradt el a 2023. azonos időszakától. A lakásépítési engedélyek számának csökkenése ellenére a piac fokozatos stabilizálódására lehet számítani. A mérsékelt kamatszint hatására néhány lakásépítő cég már megkezdte a beruházásokat. Ebben a helyzetben élénkülni fog a lakossági kereslet, valamint a befektetési célú lakásvásárlás. Emellett az új Otthonfelújítási Program hatására a felújítási piac is bővülni fog, mert az energetikai korszerűsítési támogatások további felújítási munkálatokat generálnak. „A lakásfelújítások terén egy hétmilliós projekt esetén a tulajdonosnak csupán egymillió forintot kell saját zsebből kifizetnie, a fennmaradó összeget az Otthonfelújítási Program fedezheti. Ennek köszönhetően jelentős mozgástere marad az ingatlantulajdonosoknak további felújítási munkák elvégzésére, például fürdőszoba-átalakításra, teraszépítésre vagy akár egy egyszerű festésre. Ez minden bizonnyal hozzájárul a piac további élénküléséhez” – véli Markovich Béla. Az építéseknek és a felújításoknak egyaránt jót tesz, hogy az építőanyagárak mára normalizálódtak, és bár csökkenésre nem lehet számítani, várhatóan nem is nőnek számottevően a következő időszakban. Mindezen folyamatok enyhítik a lakásépítések csökkenésének hatásait, fékezve az építőipar lassulását. Visszapattanásra azonban Markovich Béla szerint a kamatszint további csökkenése és az Európai Uniótól érkező források után újrainduló állami beruházások hatására lehet számítani, ha nem idén, akkor jövőre.