Az Airbnb eredeti célja a szállási költségek csökkentése volt, de az elmúlt évtizedben a világ számos nagyvárosában a lakhatási válság egyik előidézőjeként vált ismertté. Hogyan vezetett ez a szolgáltatás egy globális gazdasági, turisztikai és lakhatási problémához? És milyen lépéseket tesznek a városok, köztük Budapest, a szabályozás érdekében? A Nemzetgazdasági Minisztérium is keresi a választ: az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében hétfőn elindult a fővárosi Airbnb szabályozás társadalmi egyeztetése.
Az Airbnb 2008-ban indult San Franciscóból, hogy megoldást nyújtson a magas ingatlanárakkal és lakhatási költségekkel küzdő fiatalok számára. Az alapítók elképzelése az volt, hogy „ha valaki nehezen tudja fenntartani otthonát, annak egy részét rövid időre kiadva pénzhez juthat” – magyarázza Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A modell sikere gyorsan átterjedt más városokra, és világszerte elérhetővé vált, a turizmus és az ingatlanpiac egy új szegmensét teremtve meg.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn egy sajtóeseményen bejelentette, hogy
a rövid távú lakáskiadásra vonatkozó szabályozás Budapesten szigorodni fog.
Ez magában foglalhat adóemelést és moratóriumot is. A változások célja, hogy kezeljék a lakhatási válságot, és visszaállítsák a belvárosi lakók számára az élhető környezetet.
A 2010-es években a gazdasági élénkülés és a csökkenő kamatkörnyezet hatására az ingatlanok ára drámaian emelkedett világszerte, és különösen az olyan nagyvárosokban, mint Budapest. „A lakások egyre inkább befektetési eszközzé váltak, amelyet nemcsak hosszú távú bérbeadással, hanem rövid távú kiadással is hasznosítani lehetett” – mondta Balogh László. Az Airbnb a befektetők számára magasabb hozamot biztosított, mint a hagyományos bérbeadás, különösen a belvárosi régiókban.
Az Airbnb gyors elterjedése azzal a hatással járt, hogy a hosszú távú bérbe vehető lakások száma drasztikusan csökkent, miközben a rövid távú kiadások miatt megugrott az áruk. Budapest belső kerületeiben, különösen a VI., VII. és VIII. kerületekben, a lakásárak és albérleti díjak jelentős növekedését okozta a lakáshotelek elterjedése.
„Az Airbnb-hatásnak is köszönhetően a lakásárak drámaian emelkedtek, ami megnehezítette a helyiek számára a megfizethető lakhatáshoz jutást”
– fogalmazott Balogh László.
Sz. Márk, aki tizenkét éve lakos a VI. kerületben, szintén osztotta aggodalmait az Airbnb-jelenséggel kapcsolatban.
„Egy éve, amikor az első Airbnb-s lakás megnyílt a házunkban, az első vendégek összehányták a lépcsőházat. Ez csak a kezdet volt. A lakás, amelyben korábban 3-4 fős családok éltek, most 10-15 bulizó turistát fogad, akik két-három naponta váltják egymást. A liftet megrongálják, a gangon cigiznek, ráhamuznak az alattuk lakók fejére és állandóan hangoskodnak. Az épület sokkal gyorsabban amortizálódik, és a normális életvitel lehetetlenné vált”
– mondta Márk.
Az Airbnb terjedése nemcsak az ingatlanárakra és a bérleti díjakra gyakorolt hatást, hanem a helyi közösségek életminőségére is. „Számos helyi lakos panaszkodott a buliturizmus okozta zajra és az együttélési nehézségekre” – mondta Balogh László. Sz. Márk Facebook-csoportot is létrehozott, ahol más Airbnb-ellenes tulajdonosokkal oszthatják meg tapasztalataikat, és a népszavazásra is aktívan mozgósították a kerület többi lakóját.
Sz. Márk azonban hozzátette, hogy a népszavazás során tapasztaltak némi feszültséget: „Egy idősebb hölgy ismerősöm személyesen ment el szavazni, és egy agresszív AirbnBbpárti férfi majdnem megverte. Utána szaladt, üvöltözött vele. Meghamisították az önkormányzati kiadványokat is, és olyan standokat állítottak fel, ahol azt hazudták, hogy ott is lehet szavazni. Ez az idős embereket könnyen megtéveszthette.”
Európa több nagyvárosában, mint Amszterdam, Barcelona és London, szigorú szabályozásokat vezettek be az Airbnb működésére. Ezek között van például az éves kiadható napok számának korlátozása. „2020-ban a kormány lehetőséget adott a kerületeknek a szabályozás kidolgozására, de eddig csak a VI. kerület lépett konkrétan, ahol a helyi lakosok népszavazáson döntöttek a tiltás mellett” – tette hozzá Balogh László.
Sz. Márk szerint a népszavazás jelentős győzelem volt:
„Nagyon örültem a népszavazás kiírásának. A tiltás révén 2026-tól megszűnik a rövid távú kiadás lehetősége a kerületben, ami visszahozhatja a nyugalmat. Már most látni olyan lakásvásárlói érdeklődést, akik korábban a turisták miatt hagyták el a belvárost.”
Az Airbnb jövőbeni szerepe Budapesten egyre inkább kérdéses. A VI. kerületi tiltás 2026. január 1-jén lép életbe, de már hallani lehet, hogy a kormány további korlátozásokat tervez a főváros egész területén. „A rövid távú kiadás szigorítása lassíthatja a lakásárak drágulását, mert az csökkenti a lakásokon elérhető befektetői hozamokat is.” – tette hozzá Balogh László.
Az Airbnb eredetileg lakhatási válságot akart megoldani, de mára a probléma egyik kiváltó okává vált sok nagyvárosban.
Budapest belső kerületeiben különösen nagy feszültségeket keltett a rövid távú szálláshelyek térnyerése,
de a szabályozás kérdése még mindig nyitott. A következő években kiderül, hogy milyen irányba halad majd a budapesti lakáspiac, és milyen hatással lesz az Airbnb további szabályozása a lakhatás megfizethetőségére és a helyi közösségek életminőségére.