A magyar kormány közösen, együtt gondolkodik az egyházakkal – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a megújult szerencsi református templom és gyülekezeti ház vasárnapi átadásán.
Koncz Zsófia kiemelte, a szerencsi egyházközösségek sok területen együttműködnek a várossal. A református egyház a településen a hit és a lelki egészség építése mellett a gyermekek oktatásában, nevelésében és az idősek gondozásában is szerepet vállal – tette hozzá.
A megújult református templom és gyülekezeti ház mellett tavaly egy új református óvoda is megkezdte működését Szerencsen, és lezárult a Szerencsi Rákóczi Zsigmond Református Általános Iskola energetikai korszerűsítése is – mondta az államtitkár.
Hangsúlyozta, a városi intézményekkel közösen, teljesen ökumenikus szemléletben valósulnak meg a gyermekeket érintő oktatási, nevelési és gondozási teendők a településen. Ezért az államtitkár háláját fejezte ki a református egyháznak és a település más történelmi egyházainak.
Köszöntőjében Koncz Zsófia a megújult református templomot különlegesnek nevezte, és elmondta, 1605-ben ott választották fejedelemmé Bocskai Istvánt, az épületben tartották a szerencsi országgyűlést, és a templomban nyugszik Rákóczi Zsigmond.
Kiemelte, hogy Rákóczi Zsigmond idején Szerencs az „aranykorát” élte, hiszen folyamatosan „épült-szépült” a város, és a szerencsi várat is ebben az időszakban építették át a ma ismert formájába.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára beszédében közölte, a templom belső terének felújításához, valamint a gyülekezeti ház és környezetének megújításához a magyar kormány mintegy 200 millió forint támogatással járult hozzá.
Az államtitkár a település és a környék történelmét ismertetve a térséget az „óriások földjének” nevezte, ahol olyan emberek éltek, akik a „magyar szabadság és függetlenség megtestesítői, a magyar nemzet legnagyobb vezéralakjai voltak”.
Az út, amelyen a magyar embereknek járniuk kell, e személyiségek által van kijelölve, az egész ország, az egész magyar nemzet számára – tette hozzá, megjegyezve: szabadságharcosokra egyre nagyobb szükség lesz a következő évtizedekben.
Panyi Miklós azt mondta, látható, hogy a „határainkat délről ostromló milliós tömeg nem fog apadni”, a Kárpátokon túl, keleten véres háború dúl, ami nem csillapodik, és az „Európában tomboló téboly egyre csak terebélyesedik”, miközben „megint a magyarokat próbálják leckéztetni szabadság, tisztelet vagy éppen emberség kérdésében”.
Úgy fogalmazott: „mivel magyarok vagyunk, nem németek, vagy franciák, vagy hollandok, nem fogjuk egy megtébolyodott nyugati korszellem miatt feladni ezer éven át szabadságharcok tucatjaival, magyar hősök millióival védelmezett szabadságunkat és a szuverenitásunkat, veszélybe sodorni gyermekeink és unokáink biztonságát, s feloldódni egy történelmét megtagadó, keresztény gyökereit eldobó, nemzeti identitását feladó, népi kultúráját elsorvasztó európai, multikulturálisnak nevezett masszában”.
„Mi azok akarunk maradni, akik vagyunk: keresztény, hazájukat szerető, történelmükre büszke magyarok” – jelentette ki.
Kiss Attila (Fidesz-KDNP) polgármester köszöntőjében elmondta, jó a kapcsolat a szerencsi egyházközség és az önkormányzat között, és reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben is így marad.
Az eseményen Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, aki arról szólt, bár lehet imádkozni otthon is, a templomban az emberek együtt lehetnek a gyülekezet közösségével, s bátoríthatják, vigasztalhatják egymást.