Pesthidegkút 1950-ben, 75 évvel ezelőtt csatlakozott a II. kerülethez. Az évforduló kapcsán közéleti beszélgetéssorozat indult a Klebelsberg Kultúrkúriában.
A Hidegkúton élő művészek, közéleti személyiségek közreműködésével, elsősorban kerületi kötődésükről beszélget Őrsi Gergely polgármester.
A PesthidegkútON elnevezésű program első vendége kerületünk díszpolgára, a Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző és előadóművész, Presser Gábor volt.
A nagy érdeklődéssel kísért, kötetlen és jó hangulatú beszélgetésben sok érdekességet és kedves történetet ismerhettünk meg Presser Gábor életéből, például, hogy a zenész pályafutása során számos díjat és elismerést vehetett át, ám ezeket mind édesanyjának ajándékozta. Őrsi Gergely rákérdezett a díszpolgári oklevélre is, de azt a művész könyvespolcán őrzi. Szintén édesanyjához kapcsolódik a zenésznek az a története, miszerint még ifjú, omegás korában egy turnéról hazatérve frissen sült rétes illata ütötte meg orrát, és a sütőben meg is találta az édességet, amelyből egyszerre tizenhármat fogyasztott el. Gasztronómiai rekordja azonban az a 42 adag somlói galuska, amit – fogadásból – egy hét leforgása alatt kellett megennie. A fogadást megnyerte...
Presser négyévesen kezdett zongorázni. Szülei örömmel fogadták érdeklődését, mert zenésznek lenni akkoriban kitörési lehetőséget jelentett. A zeneszerzést is gyerekfejjel kezdte; 7-8 éves lehetett, amikor egy Mendelssohn-darabot csak félig tanult meg kívülről, a többit „hozzákomponálta”, de olyan ügyesen, hogy akkori tanára, aki nem volt más, mint a későbbi népszerű tévés személyiség, Antal Imre és a „minden zongoristák nagyanyjának” becézett Máthé Klára a zeneszerzést javasolták számára, mivel „nagyon jól improvizál, viszont egyáltalán nem szorgalmas”.
Első fellépése a Csili Művelődési Házban volt, ahol zongorakísérőként bedobták a mélyvízbe, de előtte, még a Konzervatórium diákjaként, két szezonon keresztül a Kapás utcai Budai Táncklubban is kísért hétvégenként, amely azonban nem bizonyult számára nagy kihívásnak: még olvasni is tudott zongorázás közben.
A polgármester kérdésére Presser Gábor elmesélte, hogyan látogatta meg Déry Tibort, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregény szerzőjét pasaréti otthonában, ahová eredetileg Örkény István és felesége, Radnóti Zsuzsa, a Vígszínház akkori dramaturgja is elkísérte volna, ám végül egyedül ment a nagy hóban, és vitte magával a regényből készült musical hanganyagát. A zenét ugyan nem hallgatták végig, de – Déry saját készítésű pálinkájának köszönhetően – rettentően berúgtak.
A művész részletesen beszámolt arról is, hogyan lett kerületünk lakója, miután árverést hirdettek a budaligeti telekre, ahol felépült a háza. Mint kiderült, a költözés fő szempontja az volt, hogy ne zavarjon senkit akkor se, ha késő éjszaka szeretne gyakorolni, illetve azt is megtudtuk, hogy neki köszönhető a Szalamandra-völgy védetté nyilvánítása. A zenész nagy barátja ezeknek a kis állatoknak, néhányukat közülük „arcról”, pontosabban egyedi foltozatáról is felismer.
Presser Gábor számos Omega- és LGT-sláger mellett olyan vígszínházi produkciók zenéjét is jegyzi, mint a már említett Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Harmincéves vagyok, a Jó estét nyár, jó estét szerelem vagy a már legendásnak számító Padlás, amelyet 1988 januárjában mutattak be, és játszanak azóta is töretlen sikerrel (február 9-én éppen az 1100. előadást tartották meg). Ez utóbbi, sokak számára felejthetetlen élményt jelentő előadást, illetve a híres, szilvás gombócról szóló dalt köszönte meg egy az egyik néző, aki a beszélgetés végén egy nagy adag saját készítésű szilvás gombóccal ajándékozta meg Presser Gábort és Őrsi Gergelyt.
PZS
