Február 20-án mutatja be a Nemzeti Színház Fábri Zoltán legendás filmjének színpadi változatát, a Körhintát.
Az 1955-ben készült Körhinta a magyar film újjászületését jelezte - jegyzi meg Hirsch Tibor a Magyar Film oldalán olvasható tanulmányában. A film meleg fogadtatásban részesült az 1956-os cannes-i filmfesztiválon, ahol Arany Pálma díjra jelölték.
Törőcsik Mari és Soós Imre a Körhintában
A történet az '50-es évek Magyarországán játszódik, ahol a közös földművelői sorsot "felkaroló" termelőszövetkezetek jelentik az új társadalmi rendet. De nem mindenkinek. A szövetkezetből ki akar lépni Pataki István, és a lányát - földegyesítés okán - egy egyéni termelőhöz kívánja feleségül adni. A lány, Mari azonban mást szeret, Mátét, aki viszont a szövetkezetben keresi és találja meg a boldogulását. Mari szembeszáll az apjával.
Az irodalmi alapot Sarkadi Imre 1954-ben megjelent A kútban című novellája szolgáltatta. A lélektanilag valószerű, hús-vér embereket kínáló mű két fiatal ember már-már nemzedékinek ábrázolt lázadása, jegyezi meg Hirsch, hozzátéve: "a kamaszos dactól a legnemesebb eltökéltségig minden »lázadási regiszterben« kiváló alakítást nyújtó Törőcsik Mari-Soós Imre páros mellett az apa [Barsy Béla alakította - a szerk.] alakja is fontos, aki az új korszak lélektani hitelesség-követelményeihez igazítva, már sem nem a séma szerint formálandó »akadály-ember«, sem nem az a régi gazda, akit a történet átnevelhetne."
De miért válhatott a Körhinta a magyar filmtörténet klasszikusává?
A film egyik nagy felfedezése: Törőcsik Mari. "Nemcsak egy nagy tehetségű ifjú színésznő mutatkozik be a Körhintában, hanem egyenesen más realizmus-mércét állít föl a hazai filmszínésznők számára, és nem mellékesen szétrombolja azokat a kliséket, melyeket a magyar film - hiába minden fejlődés, változás - a »parasztlány« megformálásához még az ötvenes években is kötelezőnek tekintett" - foglalja össze a tanulmány.
A Körhinta egy lényeges változást is jelez a magyar film életében: a verbalitással szemben fontossá válik a kép. "Fábri mesterművének gyönyörű körhinta-pörgésével félelmetes tánc-jelenetével megnyílik az az út, mely a magyar filmet másfél évtized múlva Európa leginkább képben gondolkodó, látvány-centrikus filmművészetévé változtatja, tökéletesen hátat fordítva az irodalmisági sokáig egyeduralkodó hagyományának" - írja Hirsch.
Jelenet a filmből:
A Nemzeti Színház grandiózus nagyszínpadi előadását február 20-án mutatják be. A Vidnyánszky Attila rendezésében, Zsuráfszky Zoltán társrendezésében és koreográfiájával készülő produkció főszerepeiben a Nemzeti Színházban másodszor játszó Cserhalmi György mellett ifj. Vidnyánszky Attila, Kiss Andrea, Szűcs Nelli és Farkas Dénes látható. Az előadásban a Magyar Nemzeti Táncegyüttes negyven táncosa valamint egy hattagú élőzenekar is szerepel.
