Az államilag támogatott hitelkonstrukciók a járványhelyzet idején is támaszt adnak mind a lakossági, mind a vállalati hitelezésnek, emellett a fizetési moratórium, melyben a jogosult vállalati hitelállomány 41 százaléka és a lakossági hitelállomány 57 százaléka vett részt szeptemberben, továbbra is nagymértékben támogatja a hitelállomány fennmaradását - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett felméréséből.
A vállalati hitelállomány 2020 harmadik negyedévében tranzakciós alapon 250 milliárd forinttal növekedett, egy év alatt pedig 650 milliárd forinttal bővült, ami 7,8 százalékos éves növekedés. A márciusban bevezetett fizetési moratórium a törlesztések csökkentésén keresztül mérsékelte a hitelállomány leépülését, míg az új szerződéskötésekre a koronavírus gazdasági hatásainak tompítása érdekében elindított jegybanki és állami hitelprogramok hatottak pozitívan.
A vállalatok a harmadik negyedévben mintegy 830 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket, ez 29 százalékos növekedés 2019 azonos negyedévéhez képest. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya előzetes adatok alapján több mint 10 százalékkal nőtt 2019 és 2020 harmadik negyedéve között.
Kiemelik: az ezer milliárd forint szerződött összeg felett járó Nhp Hajrá jelentősen támogatta a kkv-hitelezést: a program keretein belül megkötött 570 milliárd forint értékű szerződés 2020 harmadik negyedévében a vállalati hitelkibocsátás 69 százalékát és azon belül a kkv-k új hitelszerződéseinek túlnyomó részét tette ki.
A Hitelezési felmérés szerint a bankok 31 százaléka szigorított a harmadik negyedévben a vállalati hitelek feltételein, a legtöbb bank a megkövetelt fedezet nagyságában hajtott végre szigorítást.
Az MNB közölte: a lakossági hitelállomány a harmadik negyedév során közel 300 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések hatására, ezzel az éves növekedési ütem 15,6 százalékra lassult a második negyedévi 19,6 százalékról. Az állomány bővülését a fizetési moratórium hatására lecsökkent törlesztések érdemben támogatták. Kedvezően hatott az is, hogy a járvány első hullámát követő gazdasági normalizálódás az új hitelkibocsátások élénkülését eredményezte.
Idén a harmadik negyedévben a bankok 522 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket a háztartásokkal. Ez 35 százalékkal elmarad a 2019 harmadik negyedévi volumentől, amiben a koronavírus hatásán túl jelentős szerepe volt a babaváró hitelek tavalyi, program elindítását követő hónapokban mért magas kibocsátása miatti bázishatásnak. Az államilag támogatott hitelkonstrukciók a járványhelyzet idején is támaszt adnak a lakossági hitelezésnek: a babaváró hitelek állománya a stabil kereslet révén már a teljes lakossági hitelállomány 12 százalékát adja, a csok keretében pedig a kibocsátás felét a járványhelyzet alatt is magas volumenben kihelyezett falusi csok teszi ki.
A negyedévben megkötött lakáshitel-szerződések kétharmada legalább 10 évig, vagy a futamidő végéig fix kamatozású volt, míg a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek részaránya 66 százalék volt, így hosszú távon kiszámítható törlesztőrészletekkel számolhatnak a hitelfelvevők.
A Hitelezési felmérés alapján 2020 harmadik negyedévében a bankok 15 százaléka enyhített a lakáshitelek feltételein, míg az idei negyedik és 2021 első negyedévében a bankok nem terveznek változtatni ezeken.
Forrás: koronavirus.gov.hu
