Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2026 első negyedévében a nyers adatok és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit – jelentette első becslése alapján csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A nyers adat 2024. második negyedévében, a kiigazított adat legutóbb 2024. első negyedévében volt ezzel egyező, azóta mindig alacsonyabb volt.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal
A bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá.
Az ipar teljesítménye hosszú idő után – 2022 harmadik negyedéve óta először – szintén pozitívan befolyásolta a GDP alakulását – közölte előzetes jelentésében a hivatal. A szolgáltatások összesen és a szakmai tudományos szolgáltatások is tizedik negyedéve emelkednek megszakítás nélkül.
Az első negyedévi részletes GDP-adatokat június 2-án közli második becslése alapján a KSH.
KSH: Márciusban 924 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet
Márciusban a külkereskedelmi termékforgalom aktívuma 924 millió euró volt, 773 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten. Euróban kifejezve az export értéke 3,6 százalékkal, az importé 11 százalékkal nőtt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.
A kivitel volumene 8,6 százalékkal alacsonyabb, a behozatalé 1,1 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakinál. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 12 százalékkal, a behozatalé 1,6 százalékkal csökkent márciusban az egy évvel korábbihoz képest.
A februárihoz viszonyítva az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 11 százalékkal, az importé 8,6 százalékkal csökkent.
Márciusban a kivitel értéke 14 milliárd euró (5465 milliárd forint), a behozatalé 13,1 milliárd euró (5105 milliárd forint) volt.
A jelentés kitért arra, hogy a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 10 százalékkal, a behozatalban 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 3,5 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz mérten 2,7 százalékkal, a dollárral szemben 9 százalékkal erősödött.
A KSH részletezte: a gépek és szállítóeszközök exportvolumene 8,8 százalékkal csökkent, importvolumene 20 százalékkal nőtt. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport a kiviteli oldalon 5,2 százalékponttal fokozta a teljes export volumencsökkenését, a behozatalban 6,5 százalékponttal erősítette a teljes import volumennövekedését. A feldolgozott termékek exportvolumene 10 százalékkal csökkent, importvolumene 6,5 százalékkal nőtt. A feldolgozott termékek árufőcsoport az exportban 3 százalékponttal gyorsította a teljes kivitel volumencsökkenését, az importban 0,4 százalékponttal járult hozzá a teljes behozatal volumennövekedéséhez.
Az energiahordozók exportvolumene 21 százalékkal, az importjuké 56 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az energiahordozók forgalomváltozása az exportoldalon 0,9 százalékponttal erősítette a teljes kivitel volumencsökkenését, az importoldalon 5,6 százalékponttal visszafogta a teljes behozatal volumennövekedését. Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 7,6 százalékkal, a behozatalé 5,2 százalékkal nőtt. Az árufőcsoport által realizált volumenváltozás az exportban 0,5 százalékponttal ellensúlyozta a teljes forgalom volumencsökkenését, importban nem volt szignifikáns hatással a teljes forgalom volumenbővülésére.
Így alakultak az export-import
A KSH azt is közölte, hogy
az EU tagállamaiba irányuló kivitel volumene 1 százalékkal, az onnan érkező behozatalé 5,8 százalékkal nőtt.
A termék-külkereskedelmi mérleg 45 millió euróval javult a 2025. márciusihoz képest, így 1596 millió euró aktívum keletkezett. Az export 76 százalékát, az import 69 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.
Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 19 százalékkal, a behozatalé 8,7 százalékkal csökkent. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 818 millió euróval romlott, 672 millió eurós passzívumot mutatott.
Az első negyedévben a kivitel értéke 38,839 milliárd euró (14 917 milliárd forint), a behozatalé 36,630 milliárd euró (14 070 milliárd forint) volt az euróban számolt export 2,4, az import 6,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi mérleg 1263 millió euróval romlott, a többlet 2209 millió euró volt. A kivitel volumene 5,9 százalékkal csökkent, a behozatalé 4,1 százalékkal nőtt.
A jelentés kitért arra is, hogy a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 3,3 százalékkal nőtt, a behozatalban 3,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. A cserearány 6,6 százalékkal javult. A forint az euróhoz képest 5,2 százalékkal, a dollárhoz viszonyítva 15 százalékkal erősödött.
bővült, ami 2022 második negyedéve óta a leggyorsabb növekedést jelzi.
