ÁLTALÁNOS TŰZGYÚJTÁSI SZABÁLYOK
- Külterületen általában tilos égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik (pl. erdőterületen erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó égetésre külön szabályok vonatkoznak);
- Külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal;
- Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi;
- A kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés megengedett a tűz állandó felügyelete mellett;
- Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;
- A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit erdészeti jogszabályok és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) tartalmazza;
- Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után!
(Minden információ egy dokumentumban elérhető itt: http://erdotuz.hu/wp-content/uploads/2015/05/tuzgyujtasi_szabalyok_firelife_2015.doc.pdf )
Tűzgyújtás az erdőben kijelölt tűzrakó helyen
Az erdőgazdálkodók a parkerdők területén turisztikai célból tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet kötelesek kialakítani. A kijelölt tűzrakó helyet az 
erdőgazdálkodó kötelessége karbantartani, illetve az erdőtűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről gondoskodni. A kialakított tűzrakó helyen az alábbi szabályok betartásával bárki jogosult tüzet rakni.
• a tűz meggyújtása előtt a tűzrakó hely környékét meg kell tisztítani a levelektől, faágaktól azért, hogy a tűz ne terjedhessen át az erdőre;
• nem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut;
• fel kell készülni a tűz eloltására, ha feltámadna a szél, gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát),
• a tüzelés befejezését követően a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy elaludt, távozás előtt lehetőleg földet kell szórni a hamura.
Erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó égetés
Az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó égetésre csak az erdőgazdálkodó – annak hiányában az erdő tulajdonosa – írásbeli engedélye birtokában lévő személy jogosult.
Felhívjuk az erdőgazdálkodók figyelmét, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység keretében végzett égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, melyet előzetesen az illetékes tűzoltósághoz be kell jelenteni.
Az erdőterületen végzett égetés részletes szabályait a 4/2008 (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § tartalmazza. Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével – tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.
Avar és kerti hulladék égetése
A kerti hulladék égetése a hatályos jogi szabályozás alapján tiltott. A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben felmentést adhat, ebben szabályozza az égetés feltételeit, körülményeit. A helyi önkormányzatnál kell érdeklődni, hogy mikor lehet a kertben égetni. Amennyiben nincs ilyen rendelete az önkormányzatnak, abban az esetben nem szabad avart és kerti hulladékot égetni.
Kerti grillsütő használata, szalonnasütés, bográcsozás
A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tűzhely, vagy grillsütő használata nem tiltott a tűzgyújtási tilalom idején sem.
Az ilyen – nyílt lángú – berendezések, eszközök használata, tűz gyújtása az ingatlanon belül az általános égetési szabályok betartását követeli meg. Ezek röviden a következők:
• nem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, még ki nem hűlt parazsat, hamut;
• gondoskodni kell a megfelelő, tűz oltására alkalmas anyag, eszköz készenlétben tartására, pl. víz, homok;
• a tevékenység befejezését követően a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy elaludt;
A szabadtéri égetést szabályzó hatályban lévő jogszabályok
- 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (64-67. §)
- 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről (6-12. §)
- 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (21. § (1) bekezdésének b) pontja, 33. § (2) bekezdés és 38. § (1) f) pont)
- 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról (7. § (4) bekezdés)
- 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (48. § (4) b) pont)
- 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről (27. §)
- 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (225-228. §)
- 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről (48. §)
- 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról
