A klinikai kutatásokkal kapcsolatban a magyar lakosság 70%-a rendelkezik valamilyen információval, és minden tizedik ember tartja magát jól informáltnak.
A megkérdezettek 4%-a vett már részt klinikai vizsgálatban, a résztvevők többségnél a tapasztaltak megfeleltek várakozásaiknak. Az orvosok szerepe meghatározó, minden negyedik ember az orvosa kérésére hajlandó lenne jelentkezni klinikai vizsgálatra, amelytől elsősorban egészségi állapotuk javulását várják – derül ki a Spicy Analytics Kft. magyar lakosság körében végzett kutatásából.
A klinikai kutatás a legmegfelelőbb eszköz arra, hogy a betegségek megelőzését, diagnosztizálását, kezelését szolgáló terápiák hatékonyságát és biztonságát tudják igazolni, így a klinikai kutatás minden egyes új hatóanyag, kezelési eljárás bevezetésének és általános elterjedésének alapfeltétele.
2015 óta a Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága (MKVT) kiemelt stratégiai céljának tekinti, hogy hazánkban is növekedjen a klinikai kutatások száma, és ehhez mind a partneri mind beteg oldal nyitottá váljon.
A Spicy Analytics Kft. néhány hónappal ezelőtt tette közzé a magyar háziorvosok klinikai kutatásokhoz fűződő viszonyáról és ismeretanyagáról készített kutatásának eredményét, a közelmúltban pedig befejeződött a lakosság klinikai kutatásokkal kapcsolatos információinak és attitűdjének felmérése. „Magyarországon a klinikai kutatásokkal kapcsolatos attitűdök vizsgálata úgy lesz teljes, ha mindkét oldalt megkérdezzük.
Korábbi felmérésünkben több mint száz háziorvos, most pedig több mint ezer 18-65 év közötti magyar ember véleményét elemeztük, hogy mit gondolnak a klinikai kutatásokról” – mondta el a Horváth Bence, a kutatást végző Spicy Analytics ügyvezető igazgatója A több mint 1000 válaszadó* mindössze 30%-a válaszolta, hogy semmiféle információja nincs a klinikai kutatásokkal kapcsolatosan, 10%-a pedig kifejezetten jól informáltak tartja magát (1. ábra). A nők és 40 év felettiek nyitottabbak és több információval rendelkeznek, de talán meglepő, hogy végzettség szerint nincs lényeges különbség az információval való ellátottságban. A klinikai kutatásokkal kapcsolatos legfontosabb információforrásként a válaszadók az internetet és a hagyományos médiát emelték ki.
Az orvosokat, mint információforrást jóval kevesebben említették meg. A klinikai kutatásokkal kapcsolatos attitűdöknél legtöbben a tudomány fejlődéséhez való hozzájárulással értettek egyet (86%), az emberéletek megmentését (71%) és a betegségek jobb megértését (67%) emelték ki. Ezek közül kettőt (tudomány fejlődése és a betegségek megértése) a háziorvosok is az első három közé soroltak a klinikai kutatások fontossága kapcsán.
A megkérdezettek 4%-a, 39 fő vett már részt klinikai vizsgálatban, 23 fő sikeresen be is fejezte azt. A résztvevők 82%-a elégedett volt a klinikai kutatás során tapasztaltakkal, sőt 17%-uk mondta, hogy az jelentősen meghaladta az előzetes elképzeléseket. A kutatás arra is kiterjedt, hogy miért nem fejezte be mindenki a klinikai kutatást. Ennek egyik oka, hogy többen nem bizonyultak alkalmasnak a szűrővizsgálaton, de volt aki, a részletes tájékoztatás után döntött úgy, hogy mégsem vesz részt benne - akár kényelmi okok miatt.
Arra a kérdésre, hogy mi késztette a klinikai kutatásban maradásra azokat, akik végigcsinálták azt, a válaszadók a betegséggel kapcsolatos információk bővítését emelték ki, de a díjtalan kezelést és a személyzettel kialakult jó kapcsolatot is többen megnevezték. A kutatás nemcsak a múltra vonatkozott, hanem arra is, hogy milyen a teljes megkérdezetti kör hozzáállása a jövőre nézve. A több mint 1000 ember közül 25% mondta, hogy szakorvos javaslata alapján részt venne klinikai kutatásban, további 34% pedig megfontolná azt. 12% akkor is jelentkezne, ha internetes felhívásban keresnének résztvevőket, és további 30% elgondolkodna az esetleges csatlakozáson.
Azok, akik bizonytalanok a részvételi szándékot illetően, döntően szakember tanácsát kérné ki: 40% szakorvoshoz, 23% háziorvosához fordulna tanácsért. „Jó hír, hogy bár a megkérdezettek között csak kevesen vettek részt klinikai kutatásban, de egyre nagyobb a nyitottság, a részvételi hajlandóság. A 25%-os jelentkezés szakorvosi ajánlásra, és a 12%-os részvételi szándék internetes felhívásra mindenképpen a jelenlegi résztvevői arány többszöröse. Ez azt jelzi, hogy egyre több magyar ember tudja, hogy milyen előnyökkel járhat egy ilyen kutatás akár az egyén, akár az egész egészségügy számára – mondta el a Horváth Bence, majd hozzátette: „Ezt mi sem erősíti jobban, mint kérdőívünk utolsó kérdésére érkezett válasz, mely szerint a minden harmadik ember biztatná barátját, ismerősét a klinikai kutatásban való részvételre”
