A Nyelvtudásért Egyesület szerint a magántanárok és a kisebb nyelviskolák ellehetetlenítése nem következik a felnőttképzési törvényből, ez kizárólag a nemzetgazdasági tárca szándékán múlik.
Az egyesület az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy az elmúlt hetekben napvilágot látott a Nemzetgazdasági Minisztérium nyelvi képzőkre vonatkozó, készülő szabályozásának több részlete. A kimunkálás alatt álló miniszteri rendeletek olyan módon értelmeznék a szeptember 1-je óta hatályos felnőttképzési törvényt, mely a nagy képző intézmények működésmódjára megalkotott szabály- és követelményrendszert kötelező módon terjesztené ki az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatási ágazat egészére.
Ez a legálisan működő magánnyelvtanárok és helyi igényeket kielégítő kisebb nyelviskolák tevékenységének azonnali - ráadásul visszamenőleges hatályú - betiltását eredményezné - állapították meg.
Az egyesület összeállított egy jogszabály-értelmezést, amellyel arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy mindez nem következik a már hatályos felnőttképzési törvényből. A vállalkozás szabadságát és a nyelvtanulók érdekeit egyaránt súlyosan sértő, tervezett minisztériumi részletszabályozás azonban szemben áll a törvény általános szemléletével. Eszerint az új felnőttképzési törvény csak azon képzők működését szabályozza, amelyek államilag elismert végzettségekre felkészítő (OKJ szerinti szakképesítés, illetve általános nyelvi képzés), valamint állami, uniós forrásból támogatott képzéseket valósítanak meg.
Kitértek arra is, a törvény egyértelműen rögzíti, hogy hatálya - vállalkozási formától függetlenül - kiterjed minden felnőttképzéssel foglalkozó cégre, intézményre, vállalkozóra. Megkülönböztetést, eltérő szabályozást a törvény kizárólag a tevékenységekre (eltérő célú és tartalmú tanfolyamok) vonatkozóan tesz lehetővé.
Állami támogatást nem élvező képzés éppúgy végezhető állami minőségi garancia és az ahhoz kapcsolódó előnyök, jogosítványok nélkül, mint annak birtokában. Mindez összhangban áll a többi (nem nyelvi) képzési körre a törvényben meghatározott szabályozással - mutattak rá.
A Nyelvtudásért Egyesület felszólítja a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy a felnőttképzési törvény végrehajtási rendeleteinek kidolgozása során - a törvény átfogó szemléletével összhangban - a törvény nem diszkriminatív, a nyelvoktató ágazat több mint felét nem ellehetetlenítő értelmezéseit alkalmazza - írták.
