Négytagú család egy elegáns budai kávéházban. Anya, apa és a két gyerek. Ülnek egy asztalnál órákig, de egy szót sem szólnak egymáshoz. Mindenki a telefonját nyomkodja. Őket valószínűleg már utolérte az új szenvedélybetegség, az internetfüggőség.
Nehéz megállapítani, mikortól beszélhetünk betegségről vagy függőségről, hiszen az internet olyan technológiai vívmány, amely behálózza egész életünket, és nem csak társadalmi, hanem sok esetben munkahelyi elvárás is, hogy aktívan használjuk. S ma már számítógépre sincs szükség hozzá, elég csak zsebre vágni a hálózatra csatlakoztatható eszközt, legyen az okostelefon, netbook, elektronikus könyvolvasó vagy tablet.
Ha valaki sokat internetezik, az önmagában még nem tekinthető betegesnek. Viszont már aggodalomra adhat okot, ha saját elhatározásából képtelen elszakadni tőle, s amikor mégis nélkülözni kényszerül, ingerült, ideges és agresszív lesz, mert szabályos elvonási tünetek jelentkeznek nála. Ezek már a függőségre utalhatnak,ami nem kémiai, hanem viselkedési okokra vezethető vissza. Az internetfüggőség új keletű jelenség, és ajánlatos vele szakemberhez fordulni.
Számos káros hatása is kialakulhat, például depresszió, mivel a virtuális tapasztalat nem szabadít fel annyi endorfint és oxitocint, mint a valóságos interakciók. Az érintettek ráadásul hajlamosak az internetben keresni a gyógyírt, miközben az maga a forrása a problémának, nem pedig a megoldás. Mindez oda vezet, hogy még inkább eltávolodnak a valóságos emberi kapcsolatoktól, és egyre jobban elmagányosodnak.
Megfigyelték, hogy a túlzásba vitt internethasználat következtében romlik a koncentrációs képesség is. És ha sokáig meredünk a monitorra, a szemünknek sem tesz jót. Ragaszkodásunk ezekhez a kütyükhöz további függőségeket is kiválthat, például játék- vagy pornófüggőséget. Ez utóbbi párkapcsolati és szexuális zavarokhoz vezethet, mert képtelenné tesz az intim együttlét igazi megélésére.
„A gépek által kicsit legyőzettünk”
Így fogalmazott Hevesi Krisztina pszichológus, amikor vendége volt az Újpesti Közösségi Televízió Női szakasz című műsorának. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója, a Magyar Párterápiás és Szexuálterápiás Egyesület elnöke arról is beszélt, hogy az interneten hamis világot kapunk, és könnyen elszakíthat minket a valós kapcsolataink megélésétől. Ugyancsak illuzórikus valóságba csöppenhetünk a közösségi oldalakon keresztül is, hiszen ezeken az énreprezentáció rendkívül felértékelődött, és olyannak mutathatjuk magunkat, amilyennek szeretnénk. A szakember figyelmeztetett: „nem mindegy, mennyire csavarodunk bele az internet hálójába, s hogy mi használjuk-e, vagy már minket használ.”
A felnőtt magyar lakosság mindössze tizedének nincs mobiltelefonja, és minden második ember mobilnetes okostelefont használ – állapította meg az Euronics januárban készült kutatása. A megkérdezettek 15 százaléka naponta több mint négy órát mobilozik, beleértve a telefonálást, a zenehallgatást és a csetelést is. Közvetlenül lefekvés előtt és felébredéskor a válaszadók nyolcvan százaléka nézegeti a mobilját, egyharmaduk pedig még a mosdóba is magával viszi a készüléket. Minden második ember munka és evés közben is használja a telefont, és 15 százalék még akkor sem tud elszakadni tőle, amikor autót vezet. Harminc százalék nyilatkozott úgy, hogy igazából nem is lenne szüksége okostelefonra, ám a nők hatvan százaléka és a férfiak közel ötven százaléka állította: már nem tudna mobil nélkül élni.
Egy átlagos napon hajnali három és négy óra között a legalacsonyabb a mobilinternetes adatforgalom Magyarországon, vagyis feltételezhetően ilyenkor alszanak a legtöbben, és teszik félre a mobiltelefonjukat, ám fél öttől a munkaidő kezdetéig ismét felfutás érzékelhető – derül ki a Telekom decemberi adataiból. A legnagyobb nethasználatot este hat és hét óra között mérik, majd kilenc órától folyamatosan csökken az érdeklődés.
Február 7-én számos programot tartottak világszerte a biztonságos internet napja alkalmából. A rendezvények célja, hogy felhívják a figyelmet az internetezés veszélyeire és a tudatos eszközhasználatra, különös tekintettel a gyerekekre, akik már beleszülettek ebbe a világba, és jobban használják a technológiát, mint szüleik és tanáraik. A biztonságos internet napot (Safer Internet Day) 2004 óta tartják az év második hónapjában a második hét második napján. Magyarország 2008-ban csatlakozott a mozgalomhoz.
Csernus János
