Közismert, hogy Karácsony Gergely korábban bejelentette: nem akar miniszterelnök-jelölt lenni. Ezzel közvetve azt is mondta: miniszterelnök sem szeretne lenni.
Volt idő, amikor ezzel a hozzáállással még a szimpátiámat váltotta volna ki valaki. Azt sejteti, hogy ő olyan szerény, alázatos, hogy csak a közakaratnak engedve adja be a derekát a közszolgálat érdekében. Most már nem vagyok ilyen naiv, de azért kedvelem Karácsony Gergelyt, az embert.
Karácsony Gergely egy szimpatikus családapa, még akkor is, ha a fejecskéjében szerintem sok életszerűtlen, működésképtelen, importált ideológia és olyan gondolat van, amivel én nem értek egyet. De azon gondolkodtam, miért nem tudom őt elfogadni, mint vezetőt.
Az elmúlt 20 évben élettapasztalatot szereztem és rájöttem, hogy
az ambíció nem szégyenletes, rossz dolog.
Aki szeretne valamivé válni, képes éveket szánni a felkészülésre, például elvégez egy célirányos szakmai képzést, nyelveket tanul (ezt nem cikizésként írom, hanem mert elengedhetetlen!), szakmai tapasztalatot szerez. Az ambíció hajtóerő. Ráadásul a felkészülés során a környezetünk számára is nyilvánvalóvá válik, hogy mit szeretnénk, és ha jól választottunk pályát (franciául ez a karrier), a környezetünkben levő emberekben is kialakul egy meggyőződés, elfogadás, hogy alkalmasak vagyunk, leszünk a feladatra.
Erre jó példa szerintem Vitézy Dávid, aki - ha jól tudom - már gyerekkorában élt-halt a közlekedésért. Látszik is minden megnyilvánulásán, hogy érti a dolgát, nem mellébeszél - és különösen nem foglalkozik olyan dolgokkal, ami nem a szakterülete! Mert, ha valaki olyan dologról beszél, amihez nem ért vagy amire nem kompetens, leveszik ám az emberek!
Ennek az előbb felvázolt ambíciónak a hiányában szerintem nem maradunk mások, csak bábok, akiket mások akarata és elvárása mozgat; olyan súlytalan emberek, akiket sokan kigúnyolnak, megmosolyognak a hátuk mögött. Nem lesz munkateljesítmény mögöttünk, nem váltjuk ki az emberek elismerését, nem érzik rólunk a népek, hogy őértük élünk-halunk, cselekszünk, küzdünk - jól vagy rosszul.
Ezért is van az, hogy Karácsonyt sokan nem tudjuk elfogadni. Szerintem ő és az ország is jobban járna, ha maradna férjnek és családapának és választana egy tisztességes, végzettségének megfelelő foglalkozást. Tudom, ezeket a mondatokat már a politikai ellenfelei is szajkózzák, de ők politikai érdekből teszik. Én pedig azért mondom, mert jót akarok Karácsony Gergelynek - és magamnak is. Ezért nem szavaztam rá, és a jövőben sem fogok.
