Loebl Izor, a belgrádi születésű papírkereskedő az előző századfordulón telepedett le Budapesten, majd feleségével a Nyúl utca 10. szám alatt egy többgenerációs, „mézeskalács” stílusú nyaralót építtetett Popper Zsigmond tervei szerint.
A szuterénben házmesterlakással, mosókonyhával, nagy tornateremmel, a földszinten kisasszony-, úri- és hálószobával, ebédlővel, konyhával és a nagyszülők fürdőszobás lakrészével, az emeleten és a manzárdszinten pedig további lakó-, illetve kiszolgálóhelyiségekkel ellátott villát Szakál Lukács budai építőmester kivitelezte.
A terméskő lábazatú, szép fa- és kovácsoltvas munkákkal díszített magastetős házat azonban hamarosan kibővítették. 1909-ben Bauer Emil műépítész a hátsó kert felőli oldalhoz egy háromszintes, külön bejáratú toldalékot tervezett. Az alagsorban volt a borpince és a cselédszoba, a földszinten a hall, a télikert, a szalon, a konyha és az ebédlő, az emeleten a két háló, a gyermekszoba, a fürdő és a gardrób.
A nyaralónak ezt a szárnyát Gyenes Lajos, a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankja Rt. vezérigazgatója bérelte a tulajdonostól. 1919-ben az akkor már ötvennyolc éves Loebl Izor gyárigazgató, Ernő fia, és szakácsnőjük, a tótkomlósi Szála Judit ellen eljárást indított a tanácskormány a „házbizalmi elleni izgatás” címén…
1923 tavaszán, az akkorra már lakóházzá nyilvánított épületet Loebl Izor eladta a frissen nősült dr. Rakovszky Iván (1885-1960) belügyminiszternek, országgyűlési képviselőnek.
Rakovszky hivatali ideje alatt igyekezett modernizálni a rendőrséget, létrehozta a fővárosi közlekedési rendőrséget, minisztériuma tisztviselői létszámát az új viszonyokhoz képest csökkentette, és a trianoni szerződéssel megcsonkított megyék egy részét takarékossági és közigazgatási érdekből egyesítette. 1926 nyarán, mikor nyári pihenőre felesége, Sándor Jolán erdélyi birtokára utazott, súlyos vakbélgyulladást kapott, és a műtét utáni komplikációk hosszas munkaképtelenségre kárhoztatták. Felajánlotta lemondását, de gróf Bethlen István miniszterelnök kérésére tovább is miniszter maradt, és csak 1926. október 14-én mondott le az egész kormánnyal együtt, amit a kormányzó ekkor el is fogadott.
Rakovszky Iván közhivatalnokként dolgozott tovább, számtalan tisztséget betöltve: a Nyomorék Gyermekek Országos Otthona díszelnöke, a Vármegyei és Városi Mentő-Egyesület, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat és a Magyar Vívószövetség elnöke volt.
1928-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökévé nevezték ki, mely tisztséget 1935-ig töltötte be. Nevéhez fűződik a Margitsziget rendbehozatala, a Rudolf-rakpart és a Tabán kiépítése, a Várhegy lejtőjének és az Attila útnak a szabályozása is.
1935-ben, tiltakozásul Gömbös Gyula politikája ellen, kilépett a kormánypártból. 1941-ben a Közigazgatási Bíróság elnökévé nevezték ki, 1943 augusztusától Horthy Miklós kormányzó titkos belső tanácsadó testületének tagja lett. Jelentős szerepe volt a Lakatos-kormány megalakításában, melyben a miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa volt, de végül csak vallás- és közoktatásügyi miniszter lehetett. A háborúból való sikertelen kiugrás és a nyilas puccs következtében Rakovszky Iván pályája lezárult, visszavonult a politikai élettől és a közszerepléstől.
Ortutay Gyula, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja elnökeként 1950 novemberében Rakovszky Iván budai villájából többek között védett iparművészeti értékké nyilvánított egy kihúzható fedelű szekretert, egy olasz stílusú kelengyeládát, egy kétajtós körtefaszekrényt, egy „barokk korabeli lábasórát”, két festményt, két mellszobrot és a hálószoba berendezését: egy fekete ágyat, két éjjeliszekrényt, két szekrényt, két háromfiókos komódot, egy ötfiókos szekrényt, egy öltözőasztalt, hat széket és két falitükröt.
Néhány hónappal később Rakovszkyt családjával együtt kitelepítették a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászapáti községbe a Dósa család egyik szobájába. Az amnesztia után sem tért vissza Budapestre, haláláig Jászapátiban maradt. Ott temették el, sírját azóta a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánították. Államosított Nyúl utcai házát kisebb lakásokra osztották, homlokzatát és tetőszerkezetét átalakították, ma már csak nyomokban emlékeztet egykori szépségére.
Verrasztó Gábor
